Zöldtető, zöldhomlokzat, tetőkert, kert, tervezés

Bővebb információ az alábbi oldal alatt kérhető:  http://www.epiteszmernok-tervezo.hu/gx-design-studio

A NÖVÉNYZETTEL TELEPÍTETT TETÔK ÁLTALÁNOS ELTERJEDÉSE MAGYARORSZÁGON – A JÓL BEVÁLT NYUGATI MINTÁT KÖVETVE – AZ ELMÚLT 5–10 ÉVBEN TÖRTÉNT. KÖSZÖNHETÔ EZ A TERMÉSZETHEZ VALÓ VONZÓDÁSNAK, AZ ELADHATÓSÁGNAK (FUNKCIONÁLIS, ESZTÉTIKAI, ÉS MINÔSÉGI TÖBBLET), ILLETVE A SZAKMAI SZERVEZETEK (ZÉOSZ), VALAMINT EGYES TERVEZÔK KITARTÓ NÉPSZERŰSÍTÔ MUNKÁJÁNAK.

A növényzettel telepített tetők gazdasági és ökológiai előnyök miatti népszerűségét még ma is gyakran bosszúságok kísérik a nem megfelelő tervezői és kivitelezői megoldások következményeként. A negatív példák azt a nézetet erősítik, amely szerint nem is igazi kert az, ami nem lent a talajon létesül. Csakhogy ezek tetőkertek, és ha telepítésüket szakszerűen végezték, élhetünk az előnyeivel.

Még a kisebb vízmegtartó képességű extenzív zöldtetők is, a csatornák, árkok, rosszabb esetben utcák helyett, a természetes körforgásba juttatják vissza a csapadék akár 50%-át. Védelmet nyújtanak az épületszerkezeteknek, jelentősen megakadályozzák a hőmérsékleti szélsőségek kialakulását és esztétikai értékük mellett új életteret nyújtanak.

A növényzettel való telepítés minden változata (extenzív, fél intenzív, intenzív) megvalósítható egyenes, illetve fordított rétegrendű tetővel is. Nem javasolt viszont a kéthéjú, úgynevezett hidegtetőkre való telepítés, mivel egy alulról nyitott vagy átszellőzött tetőfödémen nem érvényesül a talaj jótékony geotermikus energiája vagy a fűtött tér feletti zárófödém melege.

A növényzettel telepített tetők hőszigetelése az ültetőközeg vastagságával fokozatosan veszít jelentőségébôl. Tény ugyan, hogy 1,5–2 méter vastag takarásnál a hőszigetelés már szinte elhanyagolható mértékben befolyásolja a hőveszteséget, azonban egy átázott hőszigetelésű szerkezet jelentősen veszít hatékonyságából kisebb ültető közeg vastagságnál.

Helytelen rétegrendnél páralecsapódás is kialakulhat. A nagy rétegvastagságú talaj nehezebben képes a kiszellőzésre, így a „lélegzőre” tervezett tetőszigetelési rétegrend nem biztos, hogy működik. Elengedhetetlen tehát, hogy az egyenes rétegrendű zöldtetőkbe jó teljesítő képességű párazáró réteg kerüljön a hőszigetelés alá. Különösen fontos ez, ha a födém előregyártott, elemes vagy szerelt technológiával készül, mert ezeknél a réseken keresztül jelentős mennyiségű meleg, párás levegő áramlik a tetőrétegekbe. Fordított rétegrendnél az extrudált polisztirolhab fölé átszellőzésre képes réteget kell beépíteni. Kerülendő a perforálatlan szivárgó lemezek alkalmazása, mert ez befülledést okozhat.

Az előírásokban meghatározzák a tetőre kerülő ültető közeg műszaki jellemzőit. Tudomásul kell venni, hogy az „ültető közeg” nem azonos a virágfölddel, a természetes talajjal vagy bármilyen más, magas szervesanyag-tartalmú földdel! Zöldtetőkre csak a típusnak (extenzív vagy intenzív) megfelelő talajkeveréket szabad elhelyezni, amelyek nem tömörödnek, így biztosítják a csapadék megfelelő elvezetését, nem alakulhatnak ki felületi vizek és vízmegtartó képességük megfelelő. Porózusságuk miatt lélegeztetni képesek a talajt és a növényzet gyökérzetét, valamint a páraelvezetésben is segítenek. A tetők ültető közegének követelményeit az ÉMSZ Zöldtetők tervezési és kivitelezési irányelvei tartalmazzák.

A vízháztartás egyensúlyát két egymásnak ellentmondó követelmény egyidejű teljesítése befolyásolja: egyrészt a tetőn maradjon meg a növénytakaró életképességét biztosító vízmennyiség, ugyanakkor a felesleges csapadék – a gyökérzóna kiszellőztetése mellett – elvezetődjön. Ennek fontos feltétele a megfelelő talajszerkezet és a megfelelő szivárgó réteg megválasztása. Optimális, ha mindkét oldalán dombornyomott, perforált szivárgót használunk. A zöldtetőkön ugyanis ez az anyag tudja a szükséges víz tárolása mellett a felesleges vízmennyiséget a szivárgó lemez felső síkján az átszellőzés akadályozása nélkül elvezetni. 60–80 centimétert meghaladó termőközeg-vastagságnál víztárolás szempontjából ez az anyag már veszít jelentőségébôl, de a gyökérzóna átszellőztetése és a pangó vizek elvezetése érdekében az ilyen szivárgó réteg ekkor is szükséges marad. A szivárgó lemezek lyuggatott kialakításukkal a szerkezet kétsíkú kiszellőztetése (páraszellőzés) mellett a növényzet gyökérzetének oxigénellátásában is jelentős szerepet játszanak. Fontos a szivárgók anyagának megválasztása is, hiszen míg egy polietilén szivárgó lemez nagyobb rétegvastagságnál, illetve terhelésnél megváltoztatja alakját (összelapul), a polisztirolból készült anyag alakváltozása nem következik be, így az utóbbi beépítésénél sem a víztároló, sem a vízelvezető vagy a szellőztető képesség nem csökken hosszabb idő elteltével sem.

Egészséges vegetáció csak a környezeti adottságok figyelembevételével alakul ki. Extenzív tetőknél például a termőközegre szórással a megfelelő időszakban felhordott sedumsarjak (sarjvetés) az adott élőhelyhez alkalmazkodva fejlődnek ki és erősödnek meg, terjednek szét rövid időn belül a tetőfelületen a munkaigényesebb és drágább palántázással ellentétben. A külföldről származó, eddig kevés helyre telepített szőnyegeket az „élő természet” vélhetően hazai, a környezetre jellemző növényfajokkal erősíti fel.

Sok bosszúságot okoz, ha a tervezés vagy a kivitelezés során az írt és íratlan szabályokat nem tartják be. A legfontosabbak: a felépítmények, szegélyezések, támfalak, elválasztók alatti szabad vízátvezetés kialakítása, tipegőutak és burkolatok hézagos kialakítása, a felszíni vízelvezetés biztosítása, a víznyelők hozzáférhetősége megfelelő kontrollaknák segítségével, tisztasági kavics- vagy járólapsáv építése az attikák, parapetek, felülvilágítók, felépítmények tövében, a karbantartás végzéséhez biztonsági eszközök (például leesés védelmi kikötési pontok) beépítése.

A növények a tetőkön is gondozást igényelnek. Még az extenzív telepítések esetén is szükséges az évenkénti ellenőrzés. Ekkor kell a víznyelőket kitisztítani, a gyomokat és a nem kívánatos helyeken kibúvó növényzetet eltávolítani, a pótlásokat elvégezni. Kaszáláskor a nyesedék a felületen maradhat, ami természetes komposztként fontos szerepet játszik. Az extenzív tetőkön is szükséges az egy-két évenkénti tápanyag-utánpótlás, de megfelelő növényzettel és termő közeggel az öntözés és a nyírás nem indokolt. A tetőkertek gondozásának feltételeit (pl. korlátok, védőövek kikötési lehetőségei stb.) már a tervezés idején figyelembe kell venni. Magyarországon minden két méternél magasabb építményen gondoskodni kell biztonságtechnikai kikötési pontokról. A zöldtetők karbantartása nem azonos a közterületek ápolásával. Célszerű erre szakosodott vállalkozással karbantartási szerződést kötni, ezzel a zöldtető élettartama jelentősen megnövelhető.

Bővebb információ az alábbi oldalon kérhető:  http://www.epiteszmernok-tervezo.hu/gx-design-studio

Bővebb információ az alábbi oldal alatt kérhető:  http://www.epiteszmernok-tervezo.hu/gx-design-studio

Extenzív zöldtető a 6 – 15 cm vastag, könnyű ültető közegű tetőkert, szárazságtűrő, ellenálló, évelő, főleg pozsgás növényfajokkal, melyek nem igényelnek gondozást, tehát rendkívül gazdaságos megoldás.

Intenzív zöldtető jellemzője, hogy az ültető közeg vastagságának csak a statikai terhelhetőség szab határt, és akár talajszinti kerttel megegyező növényzet telepítésére alkalmas.

Fél-intenzív zöldtető pedig a kettő átmenete, jellemzően talajtakaró fűfélékkel, évellőkkel, cserjékkel, általában 15 – 30cm ültető közeg vastagsággal. Ez utóbbiak (pl. füvesített felületként) alkalmasabbak leginkább emberi tartózkodásra járófelületként is.

Fontos mutató, hogy míg egy cca. 12cm ültető közegű zöldtető vízzel telített állapotban kb. 150 - 155 kg/m2 terhet jelent a födémnek, egy 50 - 60 cm-es ültető közegű intenzív tetőnél ez a terhelés kb. 750 - 800 kg/m2.

A zöldtető típusának választásakor a fenntartási, gazdasági, esztétikai, és statikai szempontokon kívül fontos lehet a zöldterületbe való beszámíthatóság. Míg egy extenzív zöldtető 10%ban, fél-intenzív zöldtető 20%-ban, 30cm-nél vastagabb ültető közegű zöldtető már 40%-ban, de 1 méternél nagyobb ültető közegű zöldtető vastagságnál már akár 70%-ban is beszámítható a zöldterületbe (1).

(1) Természetesen nem csak az ültető közeg vastagságától, hanem a megfelelő növénytelepítés szintjétől is függően.

Zöldhomlokzat és zöldtető alapvető hatása az épületre és környezetére:

• Levegő tisztítása: A levegő tisztítását az oxigéntermeléssel és a por megkötésével végzi.
• Hőmérséklet csökkentése: A párologtatás - amely a növények levélzetén keresztül történik - a környezettől hőt von el, miközben a levegő páratartalma megnő. Ez a folyamat nyáron jelentős hűtőhatást jelent az épületre.
• Napsugárzás elleni védelem: Az árnyékhatás és a levelek napsugárzás-visszaverő és elnyelő képessége következtében a homlokzat felületi hőmérséklete jelentősen csökken.
• Szél- és esővédelem: A szél okozta hőveszteség elérheti a teljes hőveszeteség 50%-át. A homlokzat előtti egyenletlen, vastag levélszőnyeg eredményesen lefékezi a szelet és véd a csapóesővel szemben is.
• Hőszigetelés: A növényhomlokzat nyáron hűt, télen pedig izolál. A levélzet és a fal közötti levegőréteg csökkenti a hővándorlást a fal és a külső levegő között, vagyis kiegészítő hőszigetelésként működik. A levélzet mögött egy 5 cm vastag, álló légréteg hőszigetelés szempontjából felér egy kettős üvegezésű ablakkal (k=2,9 W/m²K).
• Zajvédelem: Egyrészt visszaveri a zajt, másrészt elfedi.

A növényválasztás és telepítés szempontjai

• Magyarországon télálló növényeket kell telepíteni
• A városi levegő magas szennyezettsége miatt a forgalmasabb utcák és terek közelében különösen ellenálló fajtákat kell választani.
• Északi oldalon érdemes örökzöld, kis fényigényű növényeket telepíteni. pl: borostyán
• Déli oldalon lombhullató növényzet javasolt, mely nyáron véd a túlzott felmelegedéstől, télen viszont nem akadályozza a szoláris hőnyereség felvételét.
• Nem kellõen erõs vakolatra nem célszerû növényzetet közvetlenül felfuttatni. A vakolat további károsodása elkerülése érdekében ilyenkor segédszerkezetet kell alkalmazni. 
• A lombhullató növények gyorsabb növekedésüek, és érdemes vázra felfuttatni azokat.  pl: bab, borsó, kúszóeper
• Magas, nehezen megközelíthető zöldhomlokzatokra érdemes indás, szabadon futó növényeket futtatni.

Zöldhomlokzat; a vázszerkezet kialakításának legalapvetőbb lehetőségei

• faléc és rács kb. 10-20 cm-rel a fal előtt
• feszített huzal a talajtól az ereszig vezetve
• acélhálló vagy kerítésháló távtartókra szerelve

További információ:   http://www.epiteszmernok-tervezo.hu/kapcsolat

Bővebb információ zöldtető, tetőkert, kert, zöldhomlokzat tervezés témában az alábbi oldal alatt kérhető:  http://www.epiteszmernok-tervezo.hu/gx-design-studio

Bővebb zöldtető, zöldhomlokzat információ az alábbi oldalon kérhető:  http://www.epiteszmernok-tervezo.hu/gx-design-studio

Bővebb információ az alábbi oldal alatt kérhető:  http://www.epiteszmernok-tervezo.hu/gx-design-studio

-          Mit kell áldozni mindezen előnyökért?

Szerencsére ma már egy zöldtető megvalósítása nem jár nagyobb áldozattal egy talajszinti kert kialakításánál. Összesen három olyan jelentős dolog van amire jobban oda kell figyelnünk mint egy normál épületszint, vagy talajszinti kert kialakításánál. A legfontosabb dolog hogy vigyáznunk kell a vízszigetelésre és a meglévő épületszerkezetre, lehetőleg ezek érintése nélkül alakítsuk ki a zöldtetőnket. A másik két nagyon fontos dolog hogy, biztosítsuk a víz lehető leg könnyebb, akadálymentes, egy síkon történő elvezetését, valamint gondoskodjunk leesés elleni védelemről!

Látható hogy lényegében ezek is olyan dolgok amikre egy általános épületrész vagy tető építésénél is gondolni kell. A különbség azonban zöldtető funkciójához tartozó megoldásban van.  Ennek megfelelően a komolyabb zöldtető építők a különböző zöldtető fajtákhoz kifejlesztett rendszerekben gondolkodnak, melyekhez olyan alrendszerek is kapcsolhatóak mint például a leesés elleni és egyben villámhárító rendszer extenzív zöldtetőknél.

-          Alapelvek: akadálytalan vízelvezetés, vízszigetelés védelme

Ezen fő alapelvek miatt alakultak ki a zöldtető építéshez speciálisan használatos megoldások, mint a leterhelés elvén működő szegély és korlát rendszerek,  biztonsági kikötési pontok, szerkezetek. Ezeknek fő tulajdonságuk a leterhelés elve mellett, hogy biztonságtechnikai szempontból is bevizsgáltak, akár kikötési pontként is alkalmazhatóak. Nem fontos tehát hogy bármit is rögzítsünk a tetőhöz vagy zárófödémhez, ezzel nem károsítva sem a szerkezeteket, sem a szigetelést, sem a víz akadálytalan folyását. Ezért fontos az is, hogy a különböző szegélyezéseket, támfalakat, tartószerkezeteket a szivárgó fölé helyezzük, nem összeépítve az épületszerkezettel.

Az FLL – Zöldtető tervezési, kivitelezési és fenntartási irányelvek - is ezeknek megfelelően tartalmazza a zöldtetők építésénél ajánlott fontosabb szabályokat. A megfelelő zöldtető építési megoldások terén, a magyarországi Zöldtető Építők Országos Szövetsége (ZÉOSZ) a hazai szakmai  támogató egyesület.

-          Az ördög a részletmegoldásokban lakik

Zöldtetőt házilag is lehet építeni ahogy házat is kalákában, de nem érdemes. Az általános elveken belül  nagyon fontosak a részletek. Ahhoz hogy a fent már említett különböző működőképes rendszereket megvalósítsuk, megfelelő rendszerelemekre vagy rétegalkotókra van szükség. Nem mindegy például milyen kontrolaknát vagy folyókát helyezünk különböző közegű, burkolatú, rétegvastagságú, funkciójú helyekre, ezeknek mind-mind speciálisan zöldtetőre, és azon belül az adott, fentebbiekben különböző helyekre is megoldást nyújtó termékeknek, rendszerelemeknek  kell lenniük. Nem lehet megfelelő például a hagyományos, pinceszinti függőleges szerkezeteknél használt szivárgókhoz hasonló, általában polietilén anyagú szivárgók alkalmazása tetőkön. Ezek már anyaguk miatt sem bírják a zöldtetőn jelentkező jelentősebb terhelést, idővel jelentős alakváltozáson mennek keresztül, szó szerint összelapulnak, aminek következtében a szerkezet páraszellőzését, a gyökerek oxigénhez juttatását, növényeknek szükséges víz megtartását, a felesleges víz elvezetését sem tudják megfelelően biztosítani.

Ahogy más zöldtetőre fejlesztett építőelemnél, a szivárgó tekintetében is fontos hogy speciálisan tetőkre fejlesztett megoldást alkalmazzunk, hiszen ez jelenti a növényzet számára a zöldtető tüdejét. (és gyomrát is). Optimális esetben egy ilyen szivárgó lemez polisztirolból készül, tehát rendkívül teherbíró, két oldalról dombornyomott, így jelentős víztároló kapacitás mellett a felesleges vízmennyiséget két síkon tudja elvezetni, valamint perforált, így a gyökérzet levegőztetése mellet a szerkezet páraszellőzését is meg tudja oldani a kétsíkú levegőztetéssel.

-          A zöldtető lelke

A zöldtető tüdeje mellett a másik legfontosabb rétegalkotó maga az ültető közeg. Szintén nagyon fontos az adott zöldtető rendszernek megfelelő, annak funkciójára kifejlesztett, bevizsgált ültető közeget választani. Hosszasan lehetne sorolni a kritériumokat a közeg könnyű súlyától, ásványi anyag és szerves anyag tartamától, vízáteresztő és vízmegtartó képességén keresztül csírátlanításig, annak megfelelően hogy melyik zöldtető fajtához milyen ültető közeg az optimális választás. A lényeg, hogy sokféle, speciálisan kifejlesztett ültető közegből kell kiválasztanunk azt, ami az adott extenzív, fél intenzív, intenzív, vagy éppen altalaj funkcióra legjobban megfelel. Ha csak egyetlen kritériummal kellene szemléltetni miért nem ajánlott termett talajt vagy virágföldet alkalmazni zöldtetőkhöz, azt legjobban a talaj tömörödésével lehetne magyarázni. Míg a speciálisan erre a funkcióra kifejlesztett ültető közeg tömörödése a növényzet szempontjából elenyésző, így a gyökérzet megfelelő szellőztetése, és a természeteshez hasonló élettere biztosított, a termett talaj vagy virágföld kis rétegvastagságban a tetőn nem tud a természetes kertek talajának megfelelő levegős, laza szerkezetet felvenni. Rövid idő elteltével tömörré válik, ami a szélsőséges környezeti hatásokkal is tetézve nem tudja biztosítani a megfelelő életteret. Se tárolni nem tudja a növényzet számára szükséges vízmennyiséget a közeg belsejében, se elvezetni nem tudja a nagy mennyiségű csapadékot, ami felületi állóvízként is kárt tehet a növényzetben.

Bővebb információ az alábbi oldal alatt kérhető:  http://www.epiteszmernok-tervezo.hu/gx-design-studio