Az Építési Műszaki Ellenőr az Ön helyszíni megbízottja, aki az építtető, beruházó képviseletében az építési-szerelési munka folyamatos figyelemmel kísérésével, ellenőrzésével segíti az építési beruházást, az Ön igényeinek megfelelő, szakszerű és gazdaságos megvalósítást. A műszaki ellenőr elsődleges feladata a hibák és hiányosságok megelőzése, ami a megfelelő szakmai tudással, gyakorlattal, az előírások betartatásával és a folyamatos ellenőrzési tevékenységgel biztosítható.
Az Építési Műszaki Ellenőr az egyetlen olyan építőipari szereplő, aki képes elérni, hogy az építtető tárcájában minél több pénz maradjon, ugyanakkor elképzelései maradéktalanul és megfelelő minőségben valóra váljanak.
Az építési műszaki ellenőri tevékenységek:
• A jogerős és végrehajtható építési engedély és a hozzá tartozó jóváhagyott műszaki tervdokumentáció, valamint a kivitelezési tervek alapján a szerelés ellenőrzése, a nyomvonalak kitűzése helyességének, szükség esetén a környezetvédelmi és egyéb felmérések, vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése.
• A hatósági engedélyek, hatósági előírások, határidők és a minőségi előírások, valamint a szerződések megtartásának folyamatos ellenőrzése.
• Az építési napló külön jogszabályban meghatározottak szerinti ellenőrzése, a bejegyzések és egyéb jegyzőkönyvek ellenjegyzése, illetőleg észrevételezése.
• A hibáknak, a hiányosságoknak, eltéréseknek az építési naplóban való feltüntetése.
• A műszaki, illetve gazdasági szükségességből indokolt tervváltoztatásokkal kapcsolatos javaslatok megtétele az építtető részére.
• A munkák eltakarása előtt azok mennyiségi és minőségi ellenőrzése.
• Az átadás-átvételi eljárásban való részvétel.
• Egyes építményfajták műszaki teljesítmény-jellemzőinek ellenőrzése, a technológiával összefüggő biztonsági előírások betartásának ellenőrzése.
• A beépített anyagok, szerkezetek és berendezések megfelelőség igazolása meglétének ellenőrzése.
• A műszaki ellenőri feladatok elvégzésének dokumentálása az építési naplóban.
Konkrét munkákkal, műszaki ellenőrzéssel, illetve további információkkal kapcsolatban lépjenek velünk kapcsolatba elérhetőségeinken keresztül!
Mikor van szükség építési műszaki ellenőrre?
Az építtetőnek műszaki ellenőrt alkalmazni mindig célszerű, sok esetben kötelessége is. Mikor és miért? Az építtetőnek a jogszabály által előírt esetekben kötelező műszaki ellenőrt alkalmazni. Természetesen nincs annak akadálya, hogy a kötelezettség nélkül is műszaki ellenőrt bízzon meg, sőt: ez érdeke az építtetőnek, hiszen a műszaki ellenőr tevékenysége egyértelműen az építtető érdekeit szolgálja, a kivitelezővel szemben.
Mi a műszaki ellenőr feladata?
A műszaki ellenőr feladatait az építési műszaki ellenőri tevékenységről szóló rendelet a következőkben határozza meg: a jogerős és végrehajtható építési (létesítési) engedély és a hozzá tartozó, jóváhagyott építészeti- műszaki tervdokumentáció, valamint a kivitelezési tervek alapján az építés-kivitelezési tevékenység ellenőrzése; az építmény kitűzése helyességének, szükség esetén a talajmechanikai, környezetvédelmi és egyéb felmérések, vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése; a hatósági engedélyek, hatósági előírások, határidők és a minőségi előírások, valamint a szerződések megtartásának folyamatos ellenőrzése; az építési napló külön jogszabályban meghatározottak szerinti ellenőrzése; a bejegyzések és egyéb jegyzőkönyvek ellenjegyzése, illetőleg észrevételezése; a hibáknak, a hiányosságoknak, eltéréseknek az építési naplóban való feltüntetése; a műszaki, illetve gazdasági szükségességből indokolt tervváltoztatásokkal kapcsolatos javaslatok megtétele az építtető részére; a munkák lezárása előtt azok mennyiségi és minőségi ellenőrzése; az átadás-átvételi eljárásban való részvétel; egyes építményfajták műszaki teljesítmény-jellemzőinek ellenőrzése; a technológiával összefüggő biztonsági előírások betartásának ellenőrzése; a beépített anyagok, szerkezetek és berendezések minőségtanúsításnak ellenőrzése.
Kit lehet megbízni?
Műszaki ellenőri tevékenységet csak olyan személy végezhet, aki szerepel a Műszaki Ellenőri Névjegyzékben, amelyet az építés-felügyeleti feladatokat ellátó szerv (megyei, fővárosi közigazgatási hivatal) vezet. Ez a személy lehet akár a tervező is, de a névjegyzéki bejegyzés az ő esetében is feltétel. A névjegyzékbe fel nem vett személy - az építés-felügyeleti szerv engedélyével - saját maga és közeli hozzátartozója számára végezhet műszaki ellenőri tevékenységet.
A műszaki ellenőr fogalma
Építési műszaki ellenőr: az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének helyszínén az építtető helyszíni képviselője, legfontosabb feladata az építőipari kivitelezési tevékenység teljes folyamatában elősegíteni és ellenőrizni a vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások, szabványok, szerződések és a kivitelezési dokumentáció betartását.
Mikor kötelező a műszaki ellenőr megbízása?
2008. január 1-jétől hatályos - és 2008. szeptember 1-jétől kiegészített - szabály szerint kötelező építési műszaki ellenőrt megbízni, ha építési engedélyhez kötött építési tevékenységet végeznek, és feltéve, hogy
a) az építőipari kivitelezési tevékenységet több vállalkozó kivitelező végzi,
b) az építési beruházás a Közbeszerzési törvény hatálya alá tartozik,
c) az építési beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képezi, illetve
d) az építőipari kivitelezési tevékenység műemlékvédelem alatt álló építményt érint.
Építmény építőipari kivitelezése esetén a kivitelezési tevékenység teljes körű ellenőrzését (ideértve a szakági munkákat is) a 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet 2. melléklete szerinti É-I. magasépítés szakterületen nyilvántartásba vett építési műszaki ellenőr szakági műszaki ellenőr mellőzésével csak az alábbi építmények esetében láthatja el.:
a) a legfeljebb az alábbi jellemzőjű építményt, építményrészt érintő építőipari kivitelezési tevékenység esetén
- 300 m2 összes szintterület,
- három beépített építményszint (alápincézett, földszint+tetőtér-beépítés),
- 1000 m3 bruttó térfogat,
- 7,5 m-es építménymagasság és
- 5,4 m-es szerkezeti nyílásméret (falköz, oszlopköz, előre gyártott födém), előre gyártott födémszerkezet,
b) bejelentéshez kötött építményeket érintő építőipari kivitelezési tevékenység esetén,
c) polgári lőtér,
d) hírközlési építmény,
e) nem közhasználatú park, játszótér, sportpálya,
f) kerítés,
g) támfal, ha a megtámasztott föld magassága nem haladja meg az 1,5 m-t
h) műemléki területen álló meglévő építmény homlokzatán végzett építési tevékenység (pl. átalakítás, felújítás, nyílászárócsere, vakolás, színezés, felületképzés), a homlokzatára, födémére vagy tetőzetére szerelt bármely szerelvény, berendezés, antenna, antennatartó szerkezet, műtárgy létesítése, valamint az ilyen építményeken, területeken hirdetési vagy reklámcélú építmények, berendezések, szerkezetek elhelyezése során [290/2007. (X. 31.) Korm. rend. 15/A. §].
Személyes véleményem, hogy a műszaki ellenőr tevékenysége - a nem kötelező esetekben is - indokolt, mivel a laikus építtető nem tudja olyan hatékonyan és szakszerűen ellenőrizni a kivitelezést, mint amennyire szükséges lenne. Egy jó műszaki ellenőr sok évig tartó, kilátástalan szavatossági huzavonát tud megelőzni.
A műszaki ellenőr feladatai részletesen:
A műszaki ellenőr pontos feladatkörét a felek megállapodása határozza meg, magyarán az építtető a megbízási szerződésben rögzíti, hogy mit vár el a műszaki ellenőrtől. Ha a pontos feladatok listája nincs a szerződésben, vagy a felek éppen a hatályos jogszabályokra hivatkoznak, akkor a Kivitelezési kódex határozza meg, hogy milyen tevékenységeket kell végezni a műszaki ellenőrzés keretében. A műszaki ellenőr felelősségének körülírása során ki kell emelnünk, hogy a műszaki ellenőr feladatait megbízottként látja el, és megbízottként nem terheli ún. objektív eredményfelelősség. Ez azt is jelenti, hogy főszabály szerint a műszaki ellenőr nem felel a kivitelező hibás teljesítéséért.
A Kivitelezési kódex - és az Építési törvény - szerint az építési műszaki ellenőr feladata:
a) az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének figyelemmel kísérése és ellenőrzése,
b) az építési-szerelési munka szakszerűségének ellenőrzése a jogerős és végrehajtható építési (létesítési) engedély (illetve műemlék esetén örökségvédelmi hatósági engedély) és a hozzá tartozó jóváhagyott építészeti- műszaki dokumentáció, valamint a kivitelezési dokumentáció alapján, az engedélyekben és tervdokumentációkban foglaltak betartatása,
c) az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges járulékos építmények, tereprendezési, fásítási, parkosítási munkálatok elvégzésének ellenőrzése, megkövetelése,
d) az építmény kitűzése helyességének, szükség esetén a talajmechanikai, környezetvédelmi és egyéb felmérések, vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése,
e) az építési napló(k) ellenőrzése, a bejegyzések és egyéb jegyzőkönyvek ellenjegyzése, észrevételezése,
f) biztosítása annak, hogy az építési napló - jogszabályban meghatározott esetekben - a használatbavételi engedélyezési eljárás lefolytatása során az építésügyi hatóság rendelkezésére álljon,
g) a hibák, hiányosságok, eltérések feltüntetése az építési naplóban,
h) a műszaki, illetve gazdasági szükségességből indokolt tervváltoztatásokkal kapcsolatos javaslatok megtétele az építtető részére,
i) a munkák eltakarása előtt azok mennyiségi és minőségi ellenőrzése,
j) az átadás-átvételi és a birtokbaadási eljárásban való részvétel,
k) egyes építményfajták műszaki teljesítmény-jellemzőinek ellenőrzése, a technológiával összefüggő biztonsági előírások betartásának ellenőrzése,
l) a beépített anyagok, késztermékek és berendezések megfelelőség-igazolása meglétének ellenőrzése,
m) a műszaki ellenőri feladatok elvégzésének dokumentálása az építési naplóban.
A korábbi jogszabály szerint a kivitelezés előkészítése során is lehettek a műszaki ellenőrnek feladatai, így például a megrendelő megbízásából átvizsgálhatta az engedélyezési és a kivitelezési tervdokumentációkat, a műszaki leírást, és a költségvetést, valamint ezek ismeretében akár a kivitelező kiválasztásában is közreműködhetett, a hatályos rendelkezések szerint ezeket már a beruházás-lebonyolító végezheti. A műszaki ellenőr kizárólag előkészíti az építtető döntéseit, illetve ilyen kérdésekben javaslatokat tehet (pl. szakértő bevonására) vagy ha szükséges, javaslatokat köteles tenni. Ellenőrzési jogkörében a műszaki ellenőr vizsgálhatja (vizsgálja) a pénzügyi elszámolásokat és felméréseket, illetve ő adhatja ki a teljesítésigazolásokat is [290/2007. (X. 31.) Korm. rend. 15. §; 1997. évi LXXVIII. tv. 43. §].
Az Eljárási kódex szerint, ha az építőipari kivitelezési tevékenységet több kivitelező végezte, illetve ennek megfelelően több felelős műszaki vezető irányította, az építtető vagy helyszíni megbízottja (az építési műszaki ellenőr) köteles gondoskodni arról, hogy az összes felelős műszaki vezetői nyilatkozat - a használatbavételi engedélyezési eljárás során - az építési napló részét képezze és az építésügyi hatóság rendelkezésére álljon. Ha az építési műszaki ellenőr nem tett eleget ezen kötelezettségének, az építésügyi hatóság eljárást kezdeményez az építésügyi műszaki szakértői jogosultságról névjegyzéket vezető szervnél [37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend. 20. §].
Összeférhetetlenségi szabályok
Fontos tudni, hogy az építési műszaki ellenőr építésügyi műszaki szakértői, kivitelezési, anyagbeszállítói és felelős műszaki vezetői tevékenységet nem végezhet az általa ellenőrzött építési-szerelési munkában. Az építési műszaki ellenőr nem láthat el további építési műszaki ellenőri feladatokat olyan építési-szerelési munka esetében, ahol az építésügyi műszaki szakértői, kivitelezési, anyagbeszállítói tevékenységet olyan gazdálkodó szervezet végzi, amelynek az építési műszaki ellenőr tagja, illetve amellyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. A közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozó építési beruházások esetében a műszaki ellenőr az előzőekben felsorolt tevékenységeket folytatóknak hozzátartozója sem lehet, velük munkavégzésre irányuló jogviszonyban sem állhat. Ez az összeférhetetlenségi szabály a felelős műszaki vezetőkre is érvényes [244/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 12. §].
Megvalósítási szakasz mérnöki szolgáltatásainak díjszámítása
Műszaki ellenőrzés
Díjazása történhet pl. a beruházási költség százalékában, havi átalánydíjban, óradíjas elszámolás alapján.
A mérnöki munka díjazása, tehát az a konkrét összeg, amit kedves megbízóinknak fizetni kell egy adott munkáért, viszonylag széles sávhatárok között mozoghat.
A különféle szakértői, műszaki ellenőri, stb. munkák (a továbbiakban: mérnöki munkák) díjazásának kiszámítására a Magyar Mérnöki Kamara a közelmúltban kiadott egy irányelvet, amelynek alkalmazása ugyan nem kötelező, de mindenképpen mérvadónak tekinthető. Elérhető a következő web helyen: www.mmk.hu/dijszabas
Stúdiónkban általánosságban kamarai minimál díjjal számolunk lakossági tekintetben, ami 20.000 Ft/óra rezsióradíjat jelent. Természetesen ha a munka vagy az igénybevétel csak néhány órát jelent, akkor közelítünk a normál kamarai rezsióradíjhoz, míg ha a munka sok órát vesz igénybe, akkor van lehetőség az óradíj csökkentésére.
A műszaki ellenőri munka díja alapvetően kétféle számítási lehetőséget ad. Az egyik módszer a beruházási költség arányában, annak bizonyos százaléka szerint. Ez függ az adott beruházás nagyságától (volumenétől) is, de az építkezés bonyolultságától is.
Egyszerűbb, átláthatóbb az úgynevezett időarányos díjazás, aminek az a lényege, hogy a felek közösen megállapodnak abban, hogy mennyi időt szánnak az adott munkára és ezt beszorozzák az óradíjjal. Lehet egyösszegű megállapodást is kötni, ilyenkor nincs részletes óraelszámolás, hanem egy előre rögzített fix díjért történik a munkavégzés.
A Magyar Mérnöki Kamara ajánlott mérnöki díjai jelenleg az alábbiak, megjegyezve, hogy a 20 év feletti szakmai gyakorlattal rendelkező építészmérnök igazságügyi szakértő vagy műszaki ellenőr a táblázat szerinti "E" kategóriába tartozik.
Mérnökdíjak 2010-ben
Az MMK Elnöksége – január 20-i ülésén elfogadott határozata szerint, a MÉDI-nek megfelelően – a mérnöki tevékenység vállalkozási díjazására időráfordítás alapján tesz javaslatot:
Kirívóan alacsony ár: A díjszabásban ajánlott díjak 67%-ánál alacsonyabb díjak azzal a veszéllyel járnak, hogy azért a tervező már nem tud megfelelő minőséget szolgáltatni, a beruházás-lebonyolítót, illetve a műszaki ellenőrt pedig a korrupció veszélyének tesszük ki. Az ilyen alacsony árak esetében mindig meg kell vizsgálni, hogy a munka megfelelő színvonalon teljesíthető-e.
Kirívóan magas ár: A díjszabásban ajánlott díjak 125%-ánál magasabb díjak felvetik a tisztességtelen haszonszerzés gyanúját. Az ilyen magas árak esetében mindig meg kell vizsgálni annak indokát.
A mérnöki óradíjat megkapjuk, ha a mérnöknap díját elosztjuk az átlagos normál munkanap óraszámával, azaz nyolccal. Egy példa erre:
Az "E" kategória esetében 188 000 Ft/nap : 8 = 23500 Ft/óra, amely bruttó rezsióradíj jelleggel kezelendő, de az ÁFA értékét nem tartalmazza. A gyakorlatban rendszerint a kalkuláció alapja átlagosan a 25000 Ft/ órás rezsióradíj szokott lenni.
Járulékos költségek
Az előző fejezetekben ismertetett ajanlott díjak nem tartalmazzák az alábbi koltségeket, ezért szukség esetén ezek kulön felszamíthatók:
- többletsokszorosítás es azok kezelési es postázási költsége,
- a számítások dokumentálása,
- árazott költségvetés készítése,
- a telephelytől 15 km-nel nagyobb távolságra törtenő közlekedési költségek,
- kiküldetési és szállás költségek,
- kulönleges igényű dokumentálás költségei (nyomda, stb.),
- a szolgáltatáshoz az építtető hozzájárulásával felhasznált szabadalmi jogdíj,
- különleges megjelenítés (pl. épületmodell) készitésének költsége,
- szakfordítói költségek,
- külföldi közreműködővel kapcsolatos költségek;
- az érdekelt hatóságok, közművek által felszámított illetékek, igazgatási es szolgáltatási díjak.
A felmerült költsegekről a szolgáltató tételes nyilvántartást köteles vezetni. A költségek elszámolásakor a nyilvántartást a Megbízó rendelkezésére kell bocsátani.
A megvalósítási szakasz egyéb mérnöki szolgáltatásai
Tervezői művezetés
A tervezői művezetés során a tervező az epittető képviselőjeként, a műszaki ellenőrrel együttműködve a tervei megvalósulását ellenőrzi az alabbiak szerint:
- a tervező művezetési szolgáltatást az epítési szerződés érvénybe lépésétől a műszaki átadasátvételi eljárás befejezéséig, sikertelen műszaki ads-vétel esetén pedig az eljárás kezdetétől számitott harminc napig teljesíti;
- a tervező, a szükséges időközben – a megállapodas szerinti időben vagy 5 nappal korabbi értesítés szerint – megjelenik az épitesi helyszínen, és szemrevételezés utján megismerkedik a bemutatott építési területen a kivitelezés menetével es minőségével, hogy általánosságban megállapitsa: a kivitelezés oly modon torténik-e, hogy a készülő létesítmény majd megfelel a tervben foglaltaknak. (E tevékenység nem jelenti azt, hogy a tervező kimerítően és folyamatosan ellenőrizné az elkészült vagy készítés alatt álló munkák mennyiségét és minőségét.).
- a helyszíni szemlék alapján, mint tervező tájekoztatja az epíttetőt, vagy képviselőjét a kivitelezés menetéről es minőségéről, es e minőségben törekszik arra, hogy megóvja az epittetőt a hibás vagy hiányos kivitelezéstől;
- a tervező az épitési vállalkozónak (alkalmazottainak, alvállalkozóinak és más építési vállalkozó személyeknek) kozvetlenül nem adhat utasítást, nem iranyítja munkájukat;
- a tervezői művezetes kereteben a tervező nem folytathat tervezesi tevekenyseget;
- a tervezői művezetes kereteben a tervező nem folytathat epitesi-műszaki ellenőri tevekenyseget,
- a tervező megvizsgalja es velemenyezi az epitesi vallalkozo altal előterjesztett műhelyterveket, anyagmintakat, az epitesi vagy szallitasi szerződestől elterő kivitelezesi megoldasokat, de csak az epitesi vallalkozo altal előterjesztett adatok osszhangja es a tervezesi koncepcioval valo egyezes szempontjabol es mertekeig;
- az epittető vagy az epitesi vallalkozo irasban kifejezett keresere allast foglal az epittető es az epitesi vallalkozo kozott felmerulő vitas kerdesekben; a tervező ilyen allasfoglalasaban partatlan marad;
- a tervező az epitesi helyszint munkaidőben barmikor megtekintheti, a kivitelezesi munkak ellenőrzesehez az altala keszitett tervek es az epitesi (es felmeresi) naplo(k) a helyszinen rendelkezesere allnak.
A tervező, a tervezői-művezetesi szolgaltatasoktol fuggetlenul reszt vesz a műszaki atadas-atveteli eljarasban, es nyilatkozik, hogy a munkaresz vagy a letesitmeny a terv szerint keszult-e el; mely nyilatkozat a műszaki atadas-atveteli eljaras helyszini szemlein nyert tajekozottsagon, a műszaki ellenőr ajanlasan, az epitesi vallalkozo altal szolgaltatott adatok, valamint a hatosagilag es az epitesi szerződesben előirt vizsgalatok eredmenyen alapul.
A tervezői művezetes dijazása időráforditasos.
Ingyenes konzultáció!
Most ingyenes telefonos, vagy személyes tanácsadással segítünk Önnek tervezési, kivitelezési, ügyintézési kérdésekben!
Hívjon bennünket MOST! Tel.: 20/ 429 5712
Érintett jogszabályok: 290/2007. (X. 31.) Korm. rend.;1997. évi LXXVIII. tv.;37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend.;244/2006. (XII. 5.) Korm. rend.; 191/2009.
