A tervezési szerződés alapján a vállalkozó (azaz a tervező) műszaki-gazdasági tervező munka elvégzésére, a megrendelő pedig annak átvételére és díj fizetésére köteles.
A tervezési szerződés alanyai:
A tervezési szerződés alanyai a megrendelő és a tervező (vállalkozó). A tervek megrendelője főszabályként a beruházó, aki a polgári jog bármely jogalanya lehet, tehát mind természetes, mind pedig jogi személy. Nem a beruházó köti meg megrendelőként a tervezési szerződést, ha a beruházás fővállalkozási konstrukcióban épül, mert - mint azt korábban a fővállalkozási szerződésnél már említettük - ilyenkor a fővállalkozó vagy maga készíti a terveket vagy tervezési szerződést köt a tervezőmunka elvégzésére.
Tervezőként megfelelő szakmai (tervezői) képesítéssel rendelkező egyéni tervező, tervezőiroda vagy tervezési tevékenységgel foglalkozó cég köthet szerződést. Amennyiben a szerződés másként nem rendelkezik, a tervező igénybe vehet alvállalkozót is a teljesítés során.
A tervezési szerződés tárgya és ellenértéke:
A tervezési szerződés lényeges tartalmi eleme a szolgáltatás meghatározása, amely a beruházó igényeihez igazodó műszaki-gazdasági tervező munka elvégzésére irányul. A tervezőmunka eredményeként létrejött terv oszthatatlan szolgáltatásnak minősül, ezért a tervező a teljes tervdokumentációt egyszerre köteles szolgáltatni. A felek azonban megállapodhatnak a műszaki-gazdasági tervezőmunka fokozatos szolgáltatásában is. A tervezési díj szabad megállapodás tárgya, mértékét a tervezőmunkára fordított idő, valamint a létrehozott szellemi alkotás határozza meg. A díjfizetés - amennyiben a felek másként nem állapodnak meg - a terv szerződésszerű átadásakor válik esedékessé.
A tervezési szerződés tartalma:
A megrendelő főkötelezettsége a tervdokumentáció átvétele és a díjfizetés. Az átvett terv a vállalkozó (azaz a tervező) szellemi alkotása, melyhez fűződő személyi és vagyoni jogokat a megrendelő köteles tiszteletben tartani. A szellemi alkotás védelme érdekében a megrendelő a tervet csak a szerződésben meghatározott célra és esetben használhatja fel. Ebből következően nem jogosult a tervet másnak átengedni vagy más módon nyilvánosságra hozni. Nem vonatkoznak a fenti korlátozások a típusterv felhasználására, amikor a megrendelő a vállalkozótól egy széles körben ismert terv használati jogát vásárolja meg.
A szellemi alkotásokkal való rendelkezéssel kapcsolatos szabályok:
A szerződéssel kapcsolatban átadott, jogi oltalomban részesíthető szellemi alkotásokkal való rendelkezési jog tekintetében a kutatási szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni.
Ha a megrendelő kiköti a rendelkezés jogát, akkor a tervező által átadott szellemi alkotással szabadon rendelkezhet. Ez esetben a tervezőt csak korlátozott jogok illetik meg, mert a szellemi alkotást csak saját belső tevékenységéhez használhatja fel, nyilvánosságra nem hozhatja, illetőleg harmadik személlyel nem közölheti. Amennyiben a megrendelő nem köti ki a rendelkezés jogát, a szellemi alkotás felett a tervező szabadon rendelkezik. Ez esetben a megrendelő az átadott szellemi alkotást csak a saját üzemi tevékenysége körében használhatja fel, nem hozhatja nyilvánosságra, illetőleg harmadik személlyel nem közölheti.
A tervező kötelezettségei:
A tervező főkötelezettsége a műszaki-gazdasági tervezőmunka elvégzése és az ennek eredményeként létrejött tervdokumentáció átadása. A tervezőt jog- és kellékszavatossági kötelezettség terheli az átadott tervek tekintetében. A jogszavatossági kötelezettség alapján a tervező szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs olyan joga, amely a terv kivitelezését akadályozza vagy korlátozza.
A tervező a megrendelő felé felelős azért, hogy ún. jogtiszta tervdokumentációt szolgáltasson. Ha például a tervező a tervhez felhasználja egy másik tervező tervét vagy más szellemi alkotást (szabadalom stb.), köteles a jogosulttól felhasználási engedélyt kérni, hogy ez ne akadályozza a terv kivitelezését. A tervező jogszavatossági kötelezettsége hasonló az eladó ilyen kötelezettségéhez, ezért a törvény úgy rendelkezik, hogy a tervezőt terhelő jogszavatosságra a tulajdonjog átruházásáért való szavatosság szabályait kell alkalmazni. Ennek alapján a jogszavatossági kötelezettség megsértése esetén a megrendelő tehermentesítést vagy kártérítést követelhet, illetőleg elállhat a szerződéstől.
Szavatosság a terv megfelelőségéért:
Kellékszavatossági kötelezettség terheli a tervezőt a tervezési szerződés szerződésszerű teljesítéséért. A teljesítés akkor szerződésszerű, ha a tervdokumentáció megfelel a szerződésben megfogalmazott követelményeknek, hatósági előírásoknak, illetőleg a gazdaságossági és korszerűségi követelményeknek. Hibásan teljesít a tervező, ha az átadott terv nem felel meg a fenti kritériumoknak.
A szavatosság körében érvényesülő sajátos rendelkezés a tervező szavatossági felelősségének kitolódása. Ha ugyanis a kivitelezés a terv szolgáltatásától számított három éven belül megkezdődik, a terv hibája miatt érvényesíthető szavatossági jogok elévülési ideje főszabályként a terv alapján kivitelezett szolgáltatás teljesítésekor kezdődik. Ennek indoka, hogy a terv hibái - a hatósági és szakhatósági követelménynek megfelelés kivételével - többnyire csak a kivitelezés befejezésekor ismerhetők fel. Minthogy ez a rendelkezés a tervező helytállási kötelezettségét lényegesen meghosszabbítja, csak akkor alkalmazható, ha a kivitelezés a terv átadásától számított 3 éven belül megkezdődött.
Korszerűségi felülvizsgálat:
Ha a kivitelezés a terv szolgáltatásától számított 3 év után kezdődik meg, a felek megállapodása vagy jogszabály alapján el kell végezni a terv korszerűségi felülvizsgálatát. A korszerűségi felülvizsgálat során vizsgálni kell, hogy a terv a technikai, technológiai fejlődésben és hatósági előírásokban bekövetkező változásokra tekintettel alkalmas-e a beruházási cél megvalósítására. A korszerűségi felülvizsgálat alapulhat a felek megállapodásán, illetőleg jogszabályon. Kötelező a korszerűségi felülvizsgálat pl. a gázszolgáltatásra vonatkozó kiviteli tervek esetében. A korszerűségi felülvizsgálatra kötött megállapodás visszterhes ügylet, tehát a szerződésben meg kell határozni a felülvizsgálatért járó díjat. A korszerűségi felülvizsgálat eredményétől függően a tervező megállapíthatja, hogy a terv alkalmas a kivitelezésre, megváltoztathatja a korszerűtlenné vált tervrészeket, vagy teljes egészében áttervezheti a tervet.
A hibás teljesítés jogkövetkezményei:
A hibás teljesítés alapján a megrendelő szavatossági igénnyel élhet. Követelheti a hibás terv kijavítását vagy - ha ez nem lehetséges - elállhat a szerződéstől. Hibás teljesítésnek minősül a gazdaságossági követelmények megszegése, ha a terv kivitelezési költségigénye lényegesen túllépi a megállapodásban meghatározott értékhatárt.
Amennyiben a terv nem felel meg a hatósági előírásoknak és emiatt az építésügyi hatóság az építési engedély kiadását megtagadja, a tervező köteles a tervet kijavítani. Az építésügyi hatóság jogerős elutasítása esetén a tervezővel szemben a hibás teljesítés jogkövetkezményei alkalmazhatók, tehát a megrendelő díjfizetési kötelezettség nélkül elállhat a szerződéstől.
A tervezési szerződésben a felek kiköthetik a kártérítési felelősség korlátozását, ha a tervező hazai viszonylatban nem ismert vagy nem alkalmazott műszaki-gazdasági megoldást tartalmazó terv készítését vállalja. A felelősségkorlátozás arra ösztönzi a tervezőt, hogy minél korszerűbb, még nem alkalmazott új technológiákat, megoldásokat alkalmazzon anélkül, hogy ennek kockázatát teljes mértékben viselnie kellene.
Bővebb infóért a témáról ingyenes HÍRLEVÉL kérhető itt: http://www.epiteszmernok-tervezo.hu/gx-design-studio