Engedélyezés, építészeti eljárás, építési engedély

Az építési előírások folyamatosan változnak. Ez érinti a épület engedélyezését vagy bejelentési kötelezettségét, illetve ezek szükségességét.

Tervezés, terveztetés szükségének felmerülésekor mindenképpen érdeklődjön aktív építész tervezőtől a szükséges és elégséges terv dokumentációk tartalmáról.

GX Design Építészmérnök Tervező Stúdió

építész tervező tanácsadás: +36 20 429 5712

BEJELENTÉSI ELJÁRÁS, A bejelentés megtétele (193/2009. (IX. 15.) Korm. Rendelet)

45/A. § (1) A bejelentésre az e rendeletben foglalt eltérésekkel alkalmazni kell a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a nyelvhasználatra és a tolmács igénybevételére, az adatkezelésre, a joghatóságra, hatáskörre és illetékességre, a kapcsolattartás általános szabályaira, valamint az elektronikus kapcsolattartásra és az elektronikus tájékoztatásra, a képviseletre, az iratra, a határidő számítására, a nyilvántartásra, továbbá a költségmentességre vonatkozó rendelkezéseit azzal, hogy ahol a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény ügyfelet említ, azon a bejelentést tevő építtetőt kell érteni.

(2) Az építtető a bejelentés megtételével egyidejűleg megkezdheti a tevékenységet, ha az építésügyi hatóságnak bejelenti az Engr. 1. melléklet

a) IV. oszlopában meghatározott építési tevékenységek végzését,

b) VII. oszlopában meghatározott bontási tevékenységek végzését, és

c) X. oszlopa szerinti építési tevékenységek esetében az építmény használatbavételét.

(3) Az építési és a bontási bejelentés megtételétől számított hat hónapig folytatható a bejelentett tevékenység.

(4) Az építtető haladéktalanul köteles bejelenteni a bejelentett építési és bontási tevékenység befejezését az építésügyi hatóságnak.

ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI ELLENŐRZÉS (193/2009. (IX. 15.) Korm. Rendelet)

42. § (1) Az építésügyi hatóság az ellenőrzése során

a) vizsgálja

aa) a jogerős építési engedély és a hozzá tartozó jóváhagyott építészeti-műszaki dokumentáció meglétét, a kulturális örökségvédelmi hatósági engedély meglétét, bejelentés megtörténtét,

ab) hogy az építési engedélyhez vagy bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek esetében a településrendezési tervek, a helyi építési szabályzat és az általános érvényű kötelező építésügyi, és más hatósági előírásokat megtartották-e,

b) felkutatja

ba) az engedély vagy bejelentés köteles építési tevékenységek esetében az építésügyi hatósági engedély vagy bejelentés nélkül, vagy attól eltérően végzett,

bb) a településrendezési tervek, a helyi építési szabályzat és az általános érvényű kötelező építésügyi előírások megsértésével végzett

(a továbbiakban együtt: szabálytalan) építési tevékenységet, illetve

c) ellenőrzi a jókarbantartási kötelezettség teljesítését, a településképet rontó állapotú építmények helyreállítását, valamint azt, hogy a műemlékek műszaki állapota nem veszélyezteti-e a műemléki értékeket, illetőleg a fenntartási kötelezettséget teljesítették-e az ingatlan védettség alá tartozó valamennyi alkotóelemére.

Az építési előírások folyamatosan változnak. Ez érinti a épület engedélyezését vagy bejelentési kötelezettségét, illetve ezek szükségességét.

Tervezés, terveztetés szükségének felmerülésekor mindenképpen érdeklődjön aktív építész tervezőtől a szükséges és elégséges terv dokumentációk tartalmáról.

GX Design Építészmérnök Tervező Stúdió

Építész tervező, építési műszaki ellenőr tanácsadás: +36 20 429 5712

Fennmaradási engedély (193/2009. (IX. 15.) Korm. Rendelet)

39. § (1) A fennmaradási (és továbbépítési) engedély megadásának feltételeire, valamint az engedély nélküli bontás jogkövetkezményére az Étv. 48. § (1) és (2) bekezdése irányadó.

(2) Az építésügyi hatóság építésügyi hatósági ellenőrzés keretében megtartott helyszíni szemléje és a külön jogszabály szerinti bizonyítási eszközök alapján a szabálytalanság tudomásra jutásától számított három hónapon belül tisztázza a tényállást, melynek keretében

a) vizsgálja, hogy a fennmaradási engedély megadásának a feltételei fennállnak-e vagy megteremthetőek-e,

b) a feltételek megléte esetén értesíti az építtetőt a fennmaradási engedély feltételeiről és jogkövetkezményeiről, és egyben

c) legfeljebb két hónapon belüli határidő tűzésével a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására hívja fel.

(3) Amennyiben az építtető a felhívásban megállapított határidőig nem nyújtja be a fennmaradási engedély iránti kérelmét, vagy az azzal kapcsolatos hiánypótlási felhívásnak a megadott határidőben nem tesz eleget, vagy a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését a kötelezett nem vállalja, úgy az építésügyi hatóság elrendeli az építmény bontását.

(4) A fennmaradási engedély - építésügyi bírság kiszabása, illetőleg a szükségszerű átalakítás kötelezettségének és határidejének egyidejű megállapítása mellett - meghatározott időre szóló, visszavonásig hatályos (határozatlan időre szóló) vagy végleges jellegű lehet. A fennmaradási engedély meghatározott idejű hatállyal bír, ha az építtető a kiszabott építésügyi bírságot határidőre nem fizette meg.

Az építési előírások folyamatosan változnak. Ez érinti a épület engedélyezését vagy bejelentési kötelezettségét, illetve ezek szükségességét.

Tervezés, terveztetés szükségének felmerülésekor mindenképpen érdeklődjön aktív építész tervezőtől a szükséges és elégséges terv dokumentációk tartalmáról.

GX Design Építészmérnök Tervező Stúdió

Építész tervező, építési műszaki ellenőr tanácsadás: +36 20 429 5712

Használatbavételi engedélyezési eljárás (193/2009. (IX. 15.) Korm. Rendelet)

35. § (1) Az Engr. 1. melléklet IX. oszlopában meghatározott építmények használatbavétele használatbavételi engedély alapján végezhető.

(2) Az építtetőnek az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor - a használatbavétel előtt - kell kérelmezni a használatbavételi engedélyt.

(3) Egy telken, egy építésügyi hatósági engedély alapján egyidejűleg megépült több építményre, illetőleg elvégzett többfajta építési tevékenységre külön-külön is lehet használatbavételi engedélyt kérelmezni.

(4) Az építési engedélyben eredetileg már több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetén az egyes megvalósulási szakaszokban megépített építményekre, illetőleg rendeltetésszerű és biztonságos használatra önmagukban alkalmas építményrészekre (önálló rendeltetési egységekre) szakaszonként külön-külön is lehet használatbavételi engedélyt kérelmezni.

(5) Ha az építési engedélyben az építkezés szakaszolására - a (4) bekezdésben foglaltak szerint - nem került sor, a megépített, de még befejezetlen építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra önmagában, önállóan is alkalmas építményrészére (önálló rendeltetési egységére) az építkezés építési engedélynek megfelelő teljes befejezéséig csak ideiglenes használatbavételi engedély adható, amennyiben az egyes építményrészek használata a kivitelezési munkálatokat nem zavarja. Ebben az esetben az építési engedély szerinti teljes építményre a használatbavételi engedélyt végleges jelleggel csak a kivitelezés teljes befejezése után lehet megadni. Ilyen esetben a végleges használatbavételi engedély iránti kérelemhez az e rendelet szerint mellékelt dokumentumoknak értelemszerűen a használatba nem vett építményrészekre vonatkozó tartalommal kell bírniuk.