Hiánypótlás
5. § Az építésügyi hatóság megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett, ha
a) a kérelem hiányos, a kérelem beérkezését követő naptól számított tíz napon belül,
b) az ügyfél az a) pont szerinti hiányokat pótolta, de kérelme a mellékletek építészeti-műszaki tartalma tekintetében hiányos, az a) pont szerinti hiánypótlást követő tíz napon belül
Építésügyi hatósági eljárás; az építtető értesítése az eljárás megindításáról (193/2009. (IX. 15.) Korm. Rendelet)
4. § (1) Az építésügyi hatóság az elvi építési engedély, építési engedély, egyszerűsített építési engedély, bontási engedély vagy fennmaradási engedély iránti kérelemre indult eljárásban az építtetőt értesíti az eljárás megindításáról.
(2) Ha az ügyfél a Magyar Állam, az eljárás megindulásáról szóló értesítést írásban kell a vagyonkezelővel közölni.
(3) Az építésügyi hatóság környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedély köteles építmények esetén az építési engedély iránti kérelemre indult eljárásban az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget a kérelem másolatának megküldésével értesíti az eljárás megindításáról.
(5) Ha az építésfelügyeleti hatóság az Étv. 46. § (6) bekezdése szerinti eljárásáról az építésügyi hatóságot korábban értesítette, az építésügyi hatóság a használatbavételi engedélyezési eljárás megindításáról értesíti az építésfelügyeleti hatóságot.
Az építésügyi hatósági eljárás megindítása (193/2009. (IX. 15.) Korm. Rendelet) Az építésügyi hatósági eljárás közös szabálya
3. § (1) A hivatalból induló eljárás azon a napon indul meg, amelyen az eljárás megindítását megalapozó első eljárási cselekményről szóló dokumentumot felvették.
(2) Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban külön vizsgálat nélkül ügyfélnek minősül a kérelem tárgya szerinti ingatlannal rendelkezni jogosult.
(3) Az építésügyi hatósági eljárásokban minden esetben vizsgálni kell a következők ügyféli jogállását:
a) a közterület kivételével a közvetlenül szomszédos - az eljárással érintett ingatlannal, ingatlanokkal közös határvonalú (telekhatárú) - telekkel rendelkezni jogosult,
b) a tervező, a felelős műszaki vezető, az építési műszaki ellenőr, az építésügyi igazgatási szakértő, az építésügyi műszaki szakértő és a vállalkozó kivitelező.
(4) Az építésügyi hatósági eljárásban a (3) bekezdés b) pontja szerinti személy abban az esetben minősül ügyfélnek, ha az építésügyi hatósági döntés ezen személy feladat- és felelősségi körébe tartozó tevékenységre vonatkozóan megállapítást tesz.
Az építési előírások folyamatosan változnak. Ez érinti a épület engedélyezését vagy bejelentési kötelezettségét, illetve ezek szükségességét.
Tervezés, terveztetés szükségének felmerülésekor mindenképpen érdeklődjön aktív építész tervezőtől a szükséges és elégséges terv dokumentációk tartalmáról.
GX Design építész mérnök tervező, építési műszaki ellenőr Stúdió
Építész tervező, építési műszaki ellenőr tanácsadás: +36 20 429 5712
Építész - Mérnök - Tervező - Iroda: 1012 Budapest, Attila u. 107.
Az építési engedélyt az elvégezni kívánt építési munka egészére kell kérni.
Több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetében az egyes szakaszokban megépítendő építményekre, illetőleg a rendeltetésszerű és biztonságos használatra önmagukban is alkalmas építményrészekre szakaszonként külön-külön is lehet építési engedélyt kérni.
Az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldásra irányuló kérelem az építési engedélykérelemmel együtt is benyújtható, és arról az érdemi határozatban dönteni kell.
Az építési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:
a) az építtető építési jogosultságát igazoló okiratot 1 példányban,
b) a tervezett építési munka külön jogszabályban meghatározott tartalmú építészeti-műszaki tervdokumentációját 4 példányban, illetőleg az adott esetben érdekelt szakhatóságok számától függően további 1-1 példányban,
c) a tervező nyilatkozatát 1 példányban arról, hogy az építészeti-műszaki terveket az érdekelt szakhatóságokkal és a közművekkel a tervezés során egyeztette és a tervezett építészeti-műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, továbbá, hogy a tervezésre jogosultsággal rendelkezik,
d) az érdekelt közművek és a kéményseprő nyilatkozatát 1-1 példányban,
e) környezeti hatásvizsgálathoz kötött tevékenység folytatására szolgáló építmény esetén a környezetvédelmi engedélyt 1 példányban,
f) termőföld vagy belterületi, de mezőgazdasági művelés alatt álló föld felhasználásával járó építési tevékenység esetén a földhivatal más célú hasznosításhoz adott engedélyét 1 példányban,
g) a külön jogszabályban előírt tervtanácsi állásfoglalást 1 példányban,
Ha az építési munka felelős műszaki vezetője az építési engedély iránti kérelem előterjesztésekor még nem ismert, az építési engedély csak azzal a feltétellel adható meg, hogy az építtetőnek a kivitelező felelős műszaki vezetőjének a nevét, címét és képesítését, valamint - a külön jogszabályban kötelezően előírt - kivitelezési (megvalósítási) tervek meglétét - az építési munka megkezdése előtt nyolc nappal - be kell jelentenie az építésügyi hatóságnak. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a felelős műszaki vezető személyében változás történik. A bejelentés elmulasztása esetén - annak pótlásáig - az építésügyi hatóság az építési munkák végzését leállítja.
Az építési engedélyezési eljárás illetékei:
új lakóépület, valamint a rendeltetésszerű használatával összefüggő rendeltetésű új építmény építésére, illetőleg meglévő ilyen építmény bővítésére vonatkozó engedélyre irányul, önálló rendeltetési egységenként 10 000 forint,
egyéb rendeltetésű építmény építésére vonatkozó engedélyre irányul
- önálló rendeltetési egységenként 250 m2 hasznos alapterületig 15 000 forint,
- a 250 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű rendeltetési egységenként 50 000 forint,
műtárgy építésére, valamint egyéb építési tevékenységre vonatkozó engedélyre irányul, 10 000 forint,
meglévő építmény átalakítására, felújítására, helyreállítására, korszerűsítésére, lebontására, elmozdítására, továbbá bővítésére vonatkozó engedélyre irányul, 10 000 forint,
felvonó, mozgólépcső és mozgójárda építésére vonatkozó engedélyre irányul, 15 000 forint,
módosított építésügyi hatósági engedélyre, illetőleg az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldás engedélyére irányul, 10 000 forint illeték alá esik.
Bővebb információért hívjon most! 0620 429 5712
(37/2007. (XII.13.) ÖTM sz. rendelet szerint)
19. § (1) A tervező az elvi építési, az építési, a fennmaradási engedély megkérése (bejelentés) előtt
a) az általa tervezett építészeti-műszaki dokumentációt és annak az állásfoglaláshoz szükséges tartalmát, példányszámát az érdekelt szakhatóságokkal és - a 28. § (5) bekezdés e) pontjában meghatározott esetekben - az érintett útkezelővel egyezteti,
b) az építészeti-műszaki dokumentáció elkészítése során az érdekelt közmű-szolgáltatóval és a kéményseprő-ipari közszolgáltatóval a (2) bekezdésben meghatározott követelmények tekintetében különösen az alábbi esetekben egyeztet:
ba) közművel érintett új építmény építésének építésügyi hatósági engedélyezése (bejelentése) esetén,
bb) meglévő közművesített építmény bővítésének, átalakításának, korszerűsítésének, felújításának építésügyi hatósági engedélyezése (bejelentése) esetén, ha a tervezett építési tevékenység a meglévő közműhálózat jelentős bővítésével jár,
bc) ha a tervezett építési tevékenység a közmű védőtávolságán belül van,
bd) ha jogszabály előközművesítési kötelezettséget ír elő,
be) ha az építésügyi hatósági eljárás tárgyát képező meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység építési tevékenységgel érintett részében a meglévő épített vagy szerelt égéstermék-elvezető műszaki állapotának, kialakításának, alkalmasságának, megfelelőségének megállapítása szükséges.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti egyeztetés arra terjed ki, hogy
a) a szükséges közműellátottság az építési tevékenységgel érintett telekhez vagy a telken, építményben biztosított-e, illetve milyen feltételekkel biztosítható, és melyek a szakszerű megoldás követelményei, valamint
b) az érintett épített vagy szerelt égéstermék-elvezető műszaki megoldása megfelel-e a szakszerűség követelményeinek.
(3) A tervezői nyilatkozat tartalmazza
a) a felelős tervező és a szakági tervezők nevét, címét, jogosultságuk számát,
b) az általuk tervezett építési tevékenység, illetőleg dokumentáció (rész) megnevezését, az építtető nevét, megnevezését,
c) a tervezett építési tevékenység
ca) helyét, az ingatlan címét, helyrajzi számát,
cb) megnevezését, rövid leírását (tartalmát), jellemzőit,
cc) a környezet meghatározó jellemzőit, védettségi minősítését,
d) az a) pontban megnevezett tervezők aláírását.
(4) A (3) bekezdés a) pontjában megnevezett tervezőnek nyilatkoznia kell továbbá arról is, hogy
a) az általa tervezett építészeti-műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, általános érvényű és eseti előírásoknak, így különösen a környezetvédelmi előírásoknak, a statikai, az életvédelmi és az égéstermék-elvezetőkre vonatkozó követelményeknek, továbbá az égéstermék-elvezetőkre vonatkozó követelmények teljesítésének módja tárgyában egyeztetett-e az érintett kéményseprő-ipari közszolgáltatóval,
b) a jogszabályokban meghatározottaktól eltérés engedélyezése szükséges-e (ha igen, az arra való utalásról),
c) a vonatkozó nemzeti szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezet, eljárás vagy számítási módszer a szabványossal legalább egyenértékű, és
d) az adott tervezési feladatra azonos módszert alkalmazott a hatások (terhek) és az ellenállások (teherbírás) megállapítására és azt a tervezés során teljes körűen alkalmazta,
e) az építmény tervezésekor alkalmazott műszaki megoldás az Étv. 31. § (2) bekezdés c)-h) pontjában meghatározott követelményeknek megfelel, illetőleg
f) az (1) bekezdés szerinti egyeztetés megtörtént, továbbá annak tartalmáról, illetve a követelmények teljesítése módjának a műszaki leírásban történő igazolásáról,
g) jogszabályban meghatározott esetekben a betervezett építési célú termékekre vonatkozó jóváhagyott műszaki specifikáció típusáról és számáról,
h) az építési, bontási tevékenységgel érintett építmény tartalmaz-e azbesztet,
i) az általa tervezett épület megfelel az épületenergetikai követelményeknek és az ezt igazoló energetikai számítást a külön jogszabályi előírások szerint elkészítette.
(5) Az építésügyi hatóság a tervező jogosultságát a névjegyzéket vezető szerv által működtetett elektronikus névjegyzékből, illetve a Ket. 26. §-ában foglaltak szerint ellenőrzi.
(7) Ha a tervezői nyilatkozat tartalma nem felel meg a fenti előírásoknak, vagy a tényállás tisztázása során bebizonyosodik, hogy tartalma valótlan, illetve ha a tervező által elkészített dokumentáció szakszerűtlen, vagy tartalma valótlan, továbbá ha a tervező az engedélyezés tárgyát képező tervezési tevékenységre előírt jogosultsággal nem rendelkezik, az építésügyi hatóság külön jogszabályi előírás szerint etikai-fegyelmi eljárást kezdeményez a tervezői jogosultságról névjegyzéket vezető szervnél.
Bővebb infóért hívjon most! 0620 429 5712
Mielőtt valaki építési tevékenységbe (meglévő épület átalakítása, bővítése, stb.) kezdene, célszerű szakembertől (tervező, építésügyi hatóság) megérdeklődni, hogy a tervezett kivitelezési munka építési engedély köteles-e, vagy a nélkül elvégezhető. Természetesen egy teljesen új épület építését csak jogerős és végrehajtható építési engedély alapján szabad végezni.
A tervezésnek - az engedélyezési tervek elkészítésének - fő célja egy olyan, tervekből és szöveges leírásból álló dokumentáció összeállítása, amely alapján az arra illetékes építésügyi hatóság az építési engedély megadásáról dönthet.
A dokumentáció tartalmát a 45/1997.(XII.29.)KTM rendelet határozza meg, amely részletesen előírja, hogy milyen rajzok és műszaki leírás, műszaki számítások szükségesek a döntés meghozatalához. Ezek általában az alaprajzok, épületről készített homlokzati és metszet rajzok, valamint szöveges műszaki leírás, mely ismerteti az építményre vonatkozó, a tervlapokat kiegészítő információkat, a tartószerkezeti, az épületgépészeti, villamos, villámvédelmi, zaj és rezgés elleni védelmi, hőszigetelési, munkavédelmi, stb. megoldásokat, az építmény és környezete kölcsönhatását, továbbá szükséges esetekben a szakhatóságok által - szakmai jogszabályok alapján - kért további információkat, műszaki számításokat. Itt kell felhívni a leendő építtetők figyelmét, hogy a hatályos jogszabályok szerint az egyes műszaki számításokat csak a megfelelő szakirányú végzettséggel és jogosultsággal rendelkező tervező készítheti el, aki adott esetben nem azonos az építész tervezővel. Ilyen például a tartószerkezeti számítás, amelyet szerkezetépítő mérnök készíthet, vagy az épületgépész mérnök által készíthető kémény-megfelelőségi számítás.
Az építtetőnek igazolnia kell azt a jogát, hogy az adott ingatlanra építhet, ezt nevezi a jog építtetői jogosultságnak. Ezt a jogát az építtető a következő módon igazolhatja [46/1997.(XII.29.)KTM 5.§(1)]: a) saját tulajdonban lévő ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetében aa) a rendelet hatálya alá tartozó építési tevékenységek esetén az érintett telekre vonatkozó tulajdonjogát feltüntető ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap három hónapnál nem régebbi hiteles másolatával, ab) jogerős hagyatékátadató végzéssel, ac) jogerős és végrehajtható bírósági vagy államigazgatási határozattal, illetőleg ad) a tulajdonjogának megszerzéséről szóló (ügyvéd által ellenjegyzett) szerződéssel, ae) haszonélvezettel terhelt ingatlan esetében a haszonélvező hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági ítélettel; b) idegen tulajdonban lévő ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetében az a) pontban meghatározottakon túlmenően ba) az ingatlannal rendelkezni jogosult(ak) hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági ítélettel, illetőleg bb) a kisajátítási eljárás útján megszerzett ingatlan birtokba adását vagy a kisajátítási határozat azonnali végrehajtását elrendelő határozattal; c) közös tulajdonban álló ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetében - az a) pontban meghatározottakon túlmenően - a tulajdonostárs(ak) hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági ítélettel; d) társasházi tulajdon esetében az erről szóló külön jogszabályban meghatározottak szerint. Az engedélyezési dokumentációnak része a területileg illetékes földhivataltól beszerzett hivatalos helyszínrajz, amelyen rajta van a tervezett épület telke és a közvetlen környezete, valamint az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap három hónapnál nem régebbi hiteles másolata egy-egy példányban. Amennyiben a lakóépületben nem csak lakás készül, hanem az esetlegesen - néhány helyiségével - a családi vállalkozás számára is biztosít teret, úgy az abban folytatni kívánt tevékenység jellegétől függően az engedélyezési eljárásban különböző szakhatóságok is közreműködnek [46/1997.(XII.29.)KTM 7.§(1)]. Ezeket a szakhatóságokat az eljáró építésügyi hatóság keresi meg állásfoglalásért, azonban a tervezőnek még a tervezés idején kötelező egyeztetni velük, hogy a sajátos szakmai szempontok kellő képpen figyelembe vehetők legyenek. Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelmet a 46/1997.(XII.29.)KTM rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, legalább 4 példány tervdokumentációval.
A kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:
a) az építtető nevét, címét és aláírását, b) a kérelemmel érintett ingatlan címét és helyrajzi számát, c) a kérelem tárgyát, annak rövid leírásával, d) a mellékletek felsorolását, e) az adott kérelemmel összefüggő megelőző építésügyi hatósági eljárásokra való hivatkozást, f) építészeti-műszaki tervdokumentáció benyújtásának kötelezettsége esetén a készítésében közreműködő tervező(k) nevét, címét, tervezői jogosultságuk megjelölését, g) a külön jogszabályban meghatározott értékű illetékbélyeget Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény XV. számú melléklete szerint lakóépületre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési ügyben az illeték mértéke 10.000,- Ft lakásonként. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (az építési törvény) 52.§-a értelmében az adott ingatlan vonatkozásában illetékes I. fokú építésügyi hatóság általános esetben annak a városi önkormányzatnak a jegyzője, amely város a település körzetközpontja. Egyes települések esetében - jogszabályban meghatározott szakmai feltételek teljesítése esetén, külön kijelölési eljárás alapján - a települési önkormányzat jegyzője látja el az első fokú építésügyi hatósági hatáskört. Ezeket a körzeti besorolásokat tartalmazza a 220/1997.(XII.5.) számú kormány-rendelet 1.számú melléklete és 2.számú melléklete, de a települési polgármesteri hivatalban is lehet tájékozódni.
Az építésügyi hatóság köteles a beadott engedély kérelmet és mellékleteit megvizsgálni abból a szempontból, hogy minden, a döntéshez szükséges dokumentum benyújtásra került-e. Amennyiben hiányosságot talált, úgy az építtetőt 8 napon belül - határidő kitűzésével - hiánypótlásra hívja fel. Hangsúlyozni kell, hogy ez az ellenőrzés nem tartalmi vizsgálat, csak a dokumentáció teljes körűségére terjed ki, tehát abból, hogy nem adott ki a hatóság hiánypótlási felszólítást, még nem lehet az engedély megadására következtetni. Az engedélyezési dokumentáció tartalmi vizsgálata keretében a hatóságnak vizsgálnia kell, hogy a tervezett építési, bontási munka megfelel-e az országos és a helyi építési szabályoknak valamint a szakmai követelményeknek. Ezeket a 253/1997.(XII.20.) számú kormányrendelettel kihirdetett Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) valamint a helyi rendezési terv, építési szabályzat tartalmazza. Tekintettel ezek bőséges terjedelmére illetve - a helyi szabályozás tekintetében - változatosságára ezen a helyen ezek részletes ismertetésére nincs mód, ezek ismeretét, megismerését a tervezőre kell bízni. Az építésügyi hatósági döntés meghozatalára az építési törvény 34.§ (5) bekezdése szerint 60 nap áll a hatóság rendelkezésére. Ebbe a határidőbe nem számít bele a határozatról értesítendők adatainak a fölhivataltól való beszerzésének, valamint az esetleges szakhatósági közreműködésnek az ideje, így a tényleges időtartam lényegesen hosszabb is lehet. További határidő módosítást eredményezhet a Ket. 33.§ (7) bekezdésében biztosított lehetőség, mely szerint az eljáró közigazgatási szerv vezetője - jelen esetben az első fokú építésügyi hatáskört gyakorló települési önkormányzati jegyző - a határidőt indokolt esetben, egy ízben, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja. Erről - kérelemre indult eljárás esetén - az ügyfelet értesíteni kell. Az eljáró hatóság a döntését, az engedély megadásáról vagy megtagadásáról szóló rendelkezést határozatba foglalja. A határozat egy-egy példányát minden érdekelt ügyfél részére kiküldi. Az építési törvény 53/A.§ (2) bekezdése szerint ügyfélnek kell tekinteni és így a határozattal értesíteni: a) az építtetőt, valamint b) ha nem azonos az építtetővel, az ingatlannal rendelkezni jogosultakat (pl.: haszonélvező, stb.), c) a közvetlenül szomszédos - a határozattal érintett ingatlannal közös határvonalú (telekhatárú) - telkekkel rendelkezni jogosultakat, d) a tervezőt, használatbavételi engedély esetén a felelős műszaki vezetőt, az építési műszaki ellenőrt és a kivitelezőt jogszabályban meghatározott esetekben, Az ügyfelek a műszaki terveket és dokumentációt az első fokú építésügyi hatóságnál - félfogadási időben - a fellebbezésre nyitva álló határidőben megtekinthetik, arról jegyzeteket készíthetnek. Erre a Ket. 68.§-a biztosít jogot, miszerint: (1) Az ügyfél személyesen, illetve a törvényes vagy írásban meghatalmazott képviselője útján betekinthet az eljárás során keletkezett iratba, arról másolatot, kivonatot készíthet vagy másolatot kérhet.
Az ügyfél a döntés közlésétől számított 15 napon belül fellebbezést nyújthat be az építkezés helye szerinti megyei közigazgatási hivatalhoz, mint II. fokú építésügyi hatósághoz. A közigazgatási hivatal a Ket. 104.§ (3) bekezdése értelmében a fellebbezéssel megtámadott határozatot és az azt megelőző eljárást megvizsgálja, tekintet nélkül arra, hogy ki és milyen okból fellebbezett. A vizsgálat eredményeként a határozatot helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti, ez utóbbi esetben az eljárást megszüntetheti, vagy az első fokú hatóságot új eljárás lefolytatására utasíthatja. Amennyiben a II. fokú építésügyi hatóság által hozott határozatot valamely ügyfél sérelmesnek tartja, úgy azt a közigazgatási bíróság előtt keresettel támadhatja meg. Erre a II. fokú határozat átvételétől számított 30 nap áll rendelkezésére. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya van, ami azt jelenti, hogy nem kezdhető meg a határozatban engedélyezett munka. A bíróság az államigazgatási határozatot jogszabálysértés megállapítása esetén hatályon kívül helyezheti és - szükség esetén - a közigazgatási szervet új eljárásra kötelezheti. A közigazgatási szervet a bírósági ítélet rendelkezései és indokolása köti, annak tartalmát a megismételt eljárás és a határozathozatal során köteles figyelembe venni. A közigazgatási bírósági eljárás egy fokú, azaz a bíróság döntése jogerős és végrehajtható, további fellebbezésre nincs lehetőség. Az eljárás valamely szintjén jogerőssé vált engedélyről a kérelmezőt a hatóság írásban értesíti és részére a határozatot, valamint a dokumentáció egy példányát a jogerőre emelkedést tanúsító rájegyzéssel - záradékkal - ellátva megküldi. Ennek birtokában lehet a határozatban foglalt joggal élni, például az építkezést megkezdeni, a lakást használatba venni, stb.
Bővebb információért hívjon most! 0620 429 5712
Jó ha már a tervezés fázisában rendelkezik műszaki ellenőrrel is, mert Ő, már a tervek értelmezésében, a dokumentáció ellenőrzésében is segít az Ön érdekeit képviselni! Ennél már csak az a jobb, és költséghatékonyabb, ha a tervező, műszaki ellenőr is egyben, így nem történhet félreértés a tervek értelmezésében sem.
A Műszaki Ellenőr Teljes jogkörrel képviseli Önt és az Ön érdekeit a teljes építési folyamatban, a kivitelezők és munkájuk ellenőrzésével, mind minőség, határidő, és elszámolás tekintetében. Tehát ha a kivitelező valamilyen tekintetben nem teljesít megfelelően, a műszaki ellenőr segítségével nem kell majd felesleges kiadásokat finanszírozni, csak a határidőre teljesített minőségi munka reális értékét.
Ne keverje össze a Felelős Műszaki Vezetővel, aki a vállalkozó kivitelező embere! Ő az építésvezető, azaz a kivitelező érdekeit képviseli és nem a Önét!
Valószínűleg hallott már rémtörténeteket kivitelezéssel kapcsolatban, amikor az építkezés közepén derül ki hogy a fele is sok lett volna az addig végzett munkáért mint amennyit kifizettek. Vagy a szerződés ellenére arra hivatkozik a kivitelező hogy ez sem meg az sem volt benne az árban, a pénzünk meg már elfogyott. Aztán végül mégis a műszaki ellenőrnek kell kideríteni hogy hiányos tartalommal készült a szerződés, vagy folyamatosan plusz mennyiségeket számolt el a kivitelező, de akkor már sokszor késő.
Ha nem akar átélni hasonlót, az Ön embere a műszaki ellenőr, aki több milliót is meg tud találni egy-egy félrevezető elszámolásban, és aki az alábbi főbb feladatokat is ellátja:
Ingyenes Műszaki Ellenőr Konzultáció!
Most egy óra ingyenes telefonos, vagy személyes tanácsadással segítünk bármilyen háztervezés, kivitelezés, ügyintézési kérdésekben!
Hívjon bennünket MOST! +3620 429 5712
Az Építési Műszaki Ellenőr az Ön helyszíni megbízottja, aki az építtető, beruházó képviseletében az építési-szerelési munka folyamatos figyelemmel kísérésével, ellenőrzésével segíti az építési beruházást, az Ön igényeinek megfelelő, szakszerű és gazdaságos megvalósítást. A műszaki ellenőr elsődleges feladata a hibák és hiányosságok megelőzése, ami a megfelelő szakmai tudással, gyakorlattal, az előírások betartatásával és a folyamatos ellenőrzési tevékenységgel biztosítható.
Az Építési Műszaki Ellenőr az egyetlen olyan építőipari szereplő, aki képes elérni, hogy az építtető tárcájában minél több pénz maradjon, ugyanakkor elképzelései maradéktalanul és megfelelő minőségben valóra váljanak.
Az építési műszaki ellenőri tevékenységek:
• A jogerős és végrehajtható építési engedély és a hozzá tartozó jóváhagyott műszaki tervdokumentáció, valamint a kivitelezési tervek alapján a szerelés ellenőrzése, a nyomvonalak kitűzése helyességének, szükség esetén a környezetvédelmi és egyéb felmérések, vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése.
• A hatósági engedélyek, hatósági előírások, határidők és a minőségi előírások, valamint a szerződések megtartásának folyamatos ellenőrzése.
• Az építési napló külön jogszabályban meghatározottak szerinti ellenőrzése, a bejegyzések és egyéb jegyzőkönyvek ellenjegyzése, illetőleg észrevételezése.
• A hibáknak, a hiányosságoknak, eltéréseknek az építési naplóban való feltüntetése.
• A műszaki, illetve gazdasági szükségességből indokolt tervváltoztatásokkal kapcsolatos javaslatok megtétele az építtető részére.
• A munkák eltakarása előtt azok mennyiségi és minőségi ellenőrzése.
• Az átadás-átvételi eljárásban való részvétel.
• Egyes építményfajták műszaki teljesítmény-jellemzőinek ellenőrzése, a technológiával összefüggő biztonsági előírások betartásának ellenőrzése.
• A beépített anyagok, szerkezetek és berendezések megfelelőség igazolása meglétének ellenőrzése.
• A műszaki ellenőri feladatok elvégzésének dokumentálása az építési naplóban.
Konkrét munkákkal, műszaki ellenőrzéssel, illetve további információkkal kapcsolatban lépjenek velünk kapcsolatba elérhetőségeinken keresztül!
Mikor van szükség építési műszaki ellenőrre?
Az építtetőnek műszaki ellenőrt alkalmazni mindig célszerű, sok esetben kötelessége is. Mikor és miért? Az építtetőnek a jogszabály által előírt esetekben kötelező műszaki ellenőrt alkalmazni. Természetesen nincs annak akadálya, hogy a kötelezettség nélkül is műszaki ellenőrt bízzon meg, sőt: ez érdeke az építtetőnek, hiszen a műszaki ellenőr tevékenysége egyértelműen az építtető érdekeit szolgálja, a kivitelezővel szemben.
Mi a műszaki ellenőr feladata?
A műszaki ellenőr feladatait az építési műszaki ellenőri tevékenységről szóló rendelet a következőkben határozza meg: a jogerős és végrehajtható építési (létesítési) engedély és a hozzá tartozó, jóváhagyott építészeti- műszaki tervdokumentáció, valamint a kivitelezési tervek alapján az építés-kivitelezési tevékenység ellenőrzése; az építmény kitűzése helyességének, szükség esetén a talajmechanikai, környezetvédelmi és egyéb felmérések, vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése; a hatósági engedélyek, hatósági előírások, határidők és a minőségi előírások, valamint a szerződések megtartásának folyamatos ellenőrzése; az építési napló külön jogszabályban meghatározottak szerinti ellenőrzése; a bejegyzések és egyéb jegyzőkönyvek ellenjegyzése, illetőleg észrevételezése; a hibáknak, a hiányosságoknak, eltéréseknek az építési naplóban való feltüntetése; a műszaki, illetve gazdasági szükségességből indokolt tervváltoztatásokkal kapcsolatos javaslatok megtétele az építtető részére; a munkák lezárása előtt azok mennyiségi és minőségi ellenőrzése; az átadás-átvételi eljárásban való részvétel; egyes építményfajták műszaki teljesítmény-jellemzőinek ellenőrzése; a technológiával összefüggő biztonsági előírások betartásának ellenőrzése; a beépített anyagok, szerkezetek és berendezések minőségtanúsításnak ellenőrzése.
Kit lehet megbízni?
Műszaki ellenőri tevékenységet csak olyan személy végezhet, aki szerepel a Műszaki Ellenőri Névjegyzékben, amelyet az építés-felügyeleti feladatokat ellátó szerv (megyei, fővárosi közigazgatási hivatal) vezet. Ez a személy lehet akár a tervező is, de a névjegyzéki bejegyzés az ő esetében is feltétel. A névjegyzékbe fel nem vett személy - az építés-felügyeleti szerv engedélyével - saját maga és közeli hozzátartozója számára végezhet műszaki ellenőri tevékenységet.
A műszaki ellenőr fogalma
Építési műszaki ellenőr: az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének helyszínén az építtető helyszíni képviselője, legfontosabb feladata az építőipari kivitelezési tevékenység teljes folyamatában elősegíteni és ellenőrizni a vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások, szabványok, szerződések és a kivitelezési dokumentáció betartását.
Mikor kötelező a műszaki ellenőr megbízása?
2008. január 1-jétől hatályos - és 2008. szeptember 1-jétől kiegészített - szabály szerint kötelező építési műszaki ellenőrt megbízni, ha építési engedélyhez kötött építési tevékenységet végeznek, és feltéve, hogy
a) az építőipari kivitelezési tevékenységet több vállalkozó kivitelező végzi,
b) az építési beruházás a Közbeszerzési törvény hatálya alá tartozik,
c) az építési beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képezi, illetve
d) az építőipari kivitelezési tevékenység műemlékvédelem alatt álló építményt érint.
Építmény építőipari kivitelezése esetén a kivitelezési tevékenység teljes körű ellenőrzését (ideértve a szakági munkákat is) a 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet 2. melléklete szerinti É-I. magasépítés szakterületen nyilvántartásba vett építési műszaki ellenőr szakági műszaki ellenőr mellőzésével csak az alábbi építmények esetében láthatja el.:
a) a legfeljebb az alábbi jellemzőjű építményt, építményrészt érintő építőipari kivitelezési tevékenység esetén
- 300 m2 összes szintterület,
- három beépített építményszint (alápincézett, földszint+tetőtér-beépítés),
- 1000 m3 bruttó térfogat,
- 7,5 m-es építménymagasság és
- 5,4 m-es szerkezeti nyílásméret (falköz, oszlopköz, előre gyártott födém), előre gyártott födémszerkezet,
b) bejelentéshez kötött építményeket érintő építőipari kivitelezési tevékenység esetén,
c) polgári lőtér,
d) hírközlési építmény,
e) nem közhasználatú park, játszótér, sportpálya,
f) kerítés,
g) támfal, ha a megtámasztott föld magassága nem haladja meg az 1,5 m-t
h) műemléki területen álló meglévő építmény homlokzatán végzett építési tevékenység (pl. átalakítás, felújítás, nyílászárócsere, vakolás, színezés, felületképzés), a homlokzatára, födémére vagy tetőzetére szerelt bármely szerelvény, berendezés, antenna, antennatartó szerkezet, műtárgy létesítése, valamint az ilyen építményeken, területeken hirdetési vagy reklámcélú építmények, berendezések, szerkezetek elhelyezése során [290/2007. (X. 31.) Korm. rend. 15/A. §].
Személyes véleményem, hogy a műszaki ellenőr tevékenysége - a nem kötelező esetekben is - indokolt, mivel a laikus építtető nem tudja olyan hatékonyan és szakszerűen ellenőrizni a kivitelezést, mint amennyire szükséges lenne. Egy jó műszaki ellenőr sok évig tartó, kilátástalan szavatossági huzavonát tud megelőzni.
A műszaki ellenőr feladatai részletesen:
A műszaki ellenőr pontos feladatkörét a felek megállapodása határozza meg, magyarán az építtető a megbízási szerződésben rögzíti, hogy mit vár el a műszaki ellenőrtől. Ha a pontos feladatok listája nincs a szerződésben, vagy a felek éppen a hatályos jogszabályokra hivatkoznak, akkor a Kivitelezési kódex határozza meg, hogy milyen tevékenységeket kell végezni a műszaki ellenőrzés keretében. A műszaki ellenőr felelősségének körülírása során ki kell emelnünk, hogy a műszaki ellenőr feladatait megbízottként látja el, és megbízottként nem terheli ún. objektív eredményfelelősség. Ez azt is jelenti, hogy főszabály szerint a műszaki ellenőr nem felel a kivitelező hibás teljesítéséért.
A Kivitelezési kódex - és az Építési törvény - szerint az építési műszaki ellenőr feladata:
a) az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének figyelemmel kísérése és ellenőrzése,
b) az építési-szerelési munka szakszerűségének ellenőrzése a jogerős és végrehajtható építési (létesítési) engedély (illetve műemlék esetén örökségvédelmi hatósági engedély) és a hozzá tartozó jóváhagyott építészeti- műszaki dokumentáció, valamint a kivitelezési dokumentáció alapján, az engedélyekben és tervdokumentációkban foglaltak betartatása,
c) az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges járulékos építmények, tereprendezési, fásítási, parkosítási munkálatok elvégzésének ellenőrzése, megkövetelése,
d) az építmény kitűzése helyességének, szükség esetén a talajmechanikai, környezetvédelmi és egyéb felmérések, vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése,
e) az építési napló(k) ellenőrzése, a bejegyzések és egyéb jegyzőkönyvek ellenjegyzése, észrevételezése,
f) biztosítása annak, hogy az építési napló - jogszabályban meghatározott esetekben - a használatbavételi engedélyezési eljárás lefolytatása során az építésügyi hatóság rendelkezésére álljon,
g) a hibák, hiányosságok, eltérések feltüntetése az építési naplóban,
h) a műszaki, illetve gazdasági szükségességből indokolt tervváltoztatásokkal kapcsolatos javaslatok megtétele az építtető részére,
i) a munkák eltakarása előtt azok mennyiségi és minőségi ellenőrzése,
j) az átadás-átvételi és a birtokbaadási eljárásban való részvétel,
k) egyes építményfajták műszaki teljesítmény-jellemzőinek ellenőrzése, a technológiával összefüggő biztonsági előírások betartásának ellenőrzése,
l) a beépített anyagok, késztermékek és berendezések megfelelőség-igazolása meglétének ellenőrzése,
m) a műszaki ellenőri feladatok elvégzésének dokumentálása az építési naplóban.
A korábbi jogszabály szerint a kivitelezés előkészítése során is lehettek a műszaki ellenőrnek feladatai, így például a megrendelő megbízásából átvizsgálhatta az engedélyezési és a kivitelezési tervdokumentációkat, a műszaki leírást, és a költségvetést, valamint ezek ismeretében akár a kivitelező kiválasztásában is közreműködhetett, a hatályos rendelkezések szerint ezeket már a beruházás-lebonyolító végezheti. A műszaki ellenőr kizárólag előkészíti az építtető döntéseit, illetve ilyen kérdésekben javaslatokat tehet (pl. szakértő bevonására) vagy ha szükséges, javaslatokat köteles tenni. Ellenőrzési jogkörében a műszaki ellenőr vizsgálhatja (vizsgálja) a pénzügyi elszámolásokat és felméréseket, illetve ő adhatja ki a teljesítésigazolásokat is [290/2007. (X. 31.) Korm. rend. 15. §; 1997. évi LXXVIII. tv. 43. §].
Az Eljárási kódex szerint, ha az építőipari kivitelezési tevékenységet több kivitelező végezte, illetve ennek megfelelően több felelős műszaki vezető irányította, az építtető vagy helyszíni megbízottja (az építési műszaki ellenőr) köteles gondoskodni arról, hogy az összes felelős műszaki vezetői nyilatkozat - a használatbavételi engedélyezési eljárás során - az építési napló részét képezze és az építésügyi hatóság rendelkezésére álljon. Ha az építési műszaki ellenőr nem tett eleget ezen kötelezettségének, az építésügyi hatóság eljárást kezdeményez az építésügyi műszaki szakértői jogosultságról névjegyzéket vezető szervnél [37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend. 20. §].
Összeférhetetlenségi szabályok
Fontos tudni, hogy az építési műszaki ellenőr építésügyi műszaki szakértői, kivitelezési, anyagbeszállítói és felelős műszaki vezetői tevékenységet nem végezhet az általa ellenőrzött építési-szerelési munkában. Az építési műszaki ellenőr nem láthat el további építési műszaki ellenőri feladatokat olyan építési-szerelési munka esetében, ahol az építésügyi műszaki szakértői, kivitelezési, anyagbeszállítói tevékenységet olyan gazdálkodó szervezet végzi, amelynek az építési műszaki ellenőr tagja, illetve amellyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. A közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozó építési beruházások esetében a műszaki ellenőr az előzőekben felsorolt tevékenységeket folytatóknak hozzátartozója sem lehet, velük munkavégzésre irányuló jogviszonyban sem állhat. Ez az összeférhetetlenségi szabály a felelős műszaki vezetőkre is érvényes [244/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 12. §].
Megvalósítási szakasz mérnöki szolgáltatásainak díjszámítása
Műszaki ellenőrzés
Díjazása történhet pl. a beruházási költség százalékában, havi átalánydíjban, óradíjas elszámolás alapján.
A mérnöki munka díjazása, tehát az a konkrét összeg, amit kedves megbízóinknak fizetni kell egy adott munkáért, viszonylag széles sávhatárok között mozoghat.
A különféle szakértői, műszaki ellenőri, stb. munkák (a továbbiakban: mérnöki munkák) díjazásának kiszámítására a Magyar Mérnöki Kamara a közelmúltban kiadott egy irányelvet, amelynek alkalmazása ugyan nem kötelező, de mindenképpen mérvadónak tekinthető. Elérhető a következő web helyen: www.mmk.hu/dijszabas
Stúdiónkban általánosságban kamarai minimál díjjal számolunk lakossági tekintetben, ami 20.000 Ft/óra rezsióradíjat jelent. Természetesen ha a munka vagy az igénybevétel csak néhány órát jelent, akkor közelítünk a normál kamarai rezsióradíjhoz, míg ha a munka sok órát vesz igénybe, akkor van lehetőség az óradíj csökkentésére.
A műszaki ellenőri munka díja alapvetően kétféle számítási lehetőséget ad. Az egyik módszer a beruházási költség arányában, annak bizonyos százaléka szerint. Ez függ az adott beruházás nagyságától (volumenétől) is, de az építkezés bonyolultságától is.
Egyszerűbb, átláthatóbb az úgynevezett időarányos díjazás, aminek az a lényege, hogy a felek közösen megállapodnak abban, hogy mennyi időt szánnak az adott munkára és ezt beszorozzák az óradíjjal. Lehet egyösszegű megállapodást is kötni, ilyenkor nincs részletes óraelszámolás, hanem egy előre rögzített fix díjért történik a munkavégzés.
A Magyar Mérnöki Kamara ajánlott mérnöki díjai jelenleg az alábbiak, megjegyezve, hogy a 20 év feletti szakmai gyakorlattal rendelkező építészmérnök igazságügyi szakértő vagy műszaki ellenőr a táblázat szerinti "E" kategóriába tartozik.
Az MMK Elnöksége – január 20-i ülésén elfogadott határozata szerint, a MÉDI-nek megfelelően – a mérnöki tevékenység vállalkozási díjazására időráfordítás alapján tesz javaslatot:
Kirívóan alacsony ár: A díjszabásban ajánlott díjak 67%-ánál alacsonyabb díjak azzal a veszéllyel járnak, hogy azért a tervező már nem tud megfelelő minőséget szolgáltatni, a beruházás-lebonyolítót, illetve a műszaki ellenőrt pedig a korrupció veszélyének tesszük ki. Az ilyen alacsony árak esetében mindig meg kell vizsgálni, hogy a munka megfelelő színvonalon teljesíthető-e.
Kirívóan magas ár: A díjszabásban ajánlott díjak 125%-ánál magasabb díjak felvetik a tisztességtelen haszonszerzés gyanúját. Az ilyen magas árak esetében mindig meg kell vizsgálni annak indokát.
A mérnöki óradíjat megkapjuk, ha a mérnöknap díját elosztjuk az átlagos normál munkanap óraszámával, azaz nyolccal. Egy példa erre:
Az "E" kategória esetében 188 000 Ft/nap : 8 = 23500 Ft/óra, amely bruttó rezsióradíj jelleggel kezelendő, de az ÁFA értékét nem tartalmazza. A gyakorlatban rendszerint a kalkuláció alapja átlagosan a 25000 Ft/ órás rezsióradíj szokott lenni.
Járulékos költségek
Az előző fejezetekben ismertetett ajanlott díjak nem tartalmazzák az alábbi koltségeket, ezért szukség esetén ezek kulön felszamíthatók:
- többletsokszorosítás es azok kezelési es postázási költsége,
- a számítások dokumentálása,
- árazott költségvetés készítése,
- a telephelytől 15 km-nel nagyobb távolságra törtenő közlekedési költségek,
- kiküldetési és szállás költségek,
- kulönleges igényű dokumentálás költségei (nyomda, stb.),
- a szolgáltatáshoz az építtető hozzájárulásával felhasznált szabadalmi jogdíj,
- különleges megjelenítés (pl. épületmodell) készitésének költsége,
- szakfordítói költségek,
- külföldi közreműködővel kapcsolatos költségek;
- az érdekelt hatóságok, közművek által felszámított illetékek, igazgatási es szolgáltatási díjak.
A felmerült költsegekről a szolgáltató tételes nyilvántartást köteles vezetni. A költségek elszámolásakor a nyilvántartást a Megbízó rendelkezésére kell bocsátani.
A megvalósítási szakasz egyéb mérnöki szolgáltatásai
Tervezői művezetés
A tervezői művezetés során a tervező az epittető képviselőjeként, a műszaki ellenőrrel együttműködve a tervei megvalósulását ellenőrzi az alabbiak szerint:
- a tervező művezetési szolgáltatást az epítési szerződés érvénybe lépésétől a műszaki átadasátvételi eljárás befejezéséig, sikertelen műszaki ads-vétel esetén pedig az eljárás kezdetétől számitott harminc napig teljesíti;
- a tervező, a szükséges időközben – a megállapodas szerinti időben vagy 5 nappal korabbi értesítés szerint – megjelenik az épitesi helyszínen, és szemrevételezés utján megismerkedik a bemutatott építési területen a kivitelezés menetével es minőségével, hogy általánosságban megállapitsa: a kivitelezés oly modon torténik-e, hogy a készülő létesítmény majd megfelel a tervben foglaltaknak. (E tevékenység nem jelenti azt, hogy a tervező kimerítően és folyamatosan ellenőrizné az elkészült vagy készítés alatt álló munkák mennyiségét és minőségét.).
- a helyszíni szemlék alapján, mint tervező tájekoztatja az epíttetőt, vagy képviselőjét a kivitelezés menetéről es minőségéről, es e minőségben törekszik arra, hogy megóvja az epittetőt a hibás vagy hiányos kivitelezéstől;
- a tervező az épitési vállalkozónak (alkalmazottainak, alvállalkozóinak és más építési vállalkozó személyeknek) kozvetlenül nem adhat utasítást, nem iranyítja munkájukat;
- a tervezői művezetes kereteben a tervező nem folytathat tervezesi tevekenyseget;
- a tervezői művezetes kereteben a tervező nem folytathat epitesi-műszaki ellenőri tevekenyseget,
- a tervező megvizsgalja es velemenyezi az epitesi vallalkozo altal előterjesztett műhelyterveket, anyagmintakat, az epitesi vagy szallitasi szerződestől elterő kivitelezesi megoldasokat, de csak az epitesi vallalkozo altal előterjesztett adatok osszhangja es a tervezesi koncepcioval valo egyezes szempontjabol es mertekeig;
- az epittető vagy az epitesi vallalkozo irasban kifejezett keresere allast foglal az epittető es az epitesi vallalkozo kozott felmerulő vitas kerdesekben; a tervező ilyen allasfoglalasaban partatlan marad;
- a tervező az epitesi helyszint munkaidőben barmikor megtekintheti, a kivitelezesi munkak ellenőrzesehez az altala keszitett tervek es az epitesi (es felmeresi) naplo(k) a helyszinen rendelkezesere allnak.
A tervező, a tervezői-művezetesi szolgaltatasoktol fuggetlenul reszt vesz a műszaki atadas-atveteli eljarasban, es nyilatkozik, hogy a munkaresz vagy a letesitmeny a terv szerint keszult-e el; mely nyilatkozat a műszaki atadas-atveteli eljaras helyszini szemlein nyert tajekozottsagon, a műszaki ellenőr ajanlasan, az epitesi vallalkozo altal szolgaltatott adatok, valamint a hatosagilag es az epitesi szerződesben előirt vizsgalatok eredmenyen alapul.
A tervezői művezetes dijazása időráforditasos.
Érintett jogszabályok: 290/2007. (X. 31.) Korm. rend.;1997. évi LXXVIII. tv.;37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend.;244/2006. (XII. 5.) Korm. rend.; 191/2009.
Gyakori kérdés, hogy milyen sorrendben kell az egyes szakmákat felvonultatni az építkezésen, az egyes munkafázisokon keresztül hogyan épül a ház. Ez mindig függhet az épület kialakításától, alkalmazott technológiától is. Az alábbi lista egy egy általános jellemző sorrendet mutat alápincézetlen családi ház építésénél.
Mindenképpen könnyebbség, ha a helyszínen rendelkezésre áll már a víz, villany. Ha nincs, célszerű minél hamarabb gondoskodni az ideiglenes ellátásról.
Épület kitűzése.
Humusz leszedés, gyommentesítés
Alapok kiásása, szükség esetén talajcsere, tömörítés.
Alapok zsaluzása, betonozása, legtöbbször vasszereléssel
Lábazati fal készítése - általában beton zsalukőből, vasalással, betonozva
Feltöltés készítése, tömörítéssel
Épület alatti víz, és csatorna vezetékek elhelyezése (gépészet!)
Vízszigetelés aljzatának betonozása („szerelő beton”)
Bitumenes lemez szigetelés a teherhordó falak alatti sávban, túlnyúlással
Földszinti teherhordó falak falazása
Nyílás áthidalók beépítése
Szilárd födém esetén: födémszerkezet készítése
Monolit vasbeton födém esetén célszerű az elektromos védőcsövek elhelyezése betonozás előtt (villanyszerelő!)
Szilárd födém nélkül: koszorú készítése
(szerkezetépítés ismétlése a szintszámnak megfelelően)
Lépcső készítse: a felső (érkeztető) födém elkészülte után bármikor
Kémény építése: a szerkezettel párhuzamosan, általában egy szint elmaradással, modern köpenyelemes samott típusoknál legtöbbször a szerkezet megépítése után egy munkafázisban
Térfal magasítás falazása
Térdfal koszorú készítése
Tető ácsmunka
Kémény befejezése
Tetőfedés, bádogozás, ereszcsatorna
Válaszfalak építése, ahol szükséges előtte bitumenes lemez szigetelés elhelyezése
(Legkésőbb ekkorra el kell dönteni, hogy a belső ajtók Msz, vagy német szabvány szerintiek lesznek, a nyílásméretet ennek megfelelően kell kialakítani)
Elektromos védőcsövek elhelyezése falakba, mennyezetre
Belső vakolás / glettelés
Vízszigetelés befejezése a kimaradt felületeken
Víz, csatorna, fűtés alapszerelés, nyomáspróba (gépészet!)
Úsztató réteg; aljzat hő, és hangszigetelésének elhelyezése
Aljzatbeton vagy esztrich
Homlokzati nyílászárók beépítése
Káva vakolás
Hideg burkolatok
Mázolás, festés
Belső ajtók beépítése – egyes típusok esetében előfordul későbbi beépítés, akár a festés után is.
Meleg burkolatok
Szerelvényezés (gépészet, villanyszerelés!)
Homlokzati munkák a homlokzati nyílászárók beépítése után bármikor
A fenti sorrendtől természetesen sok esetben el lehet térni az egyes tervek megvalósításának érdekében, azonban mindig ismernünk kell a megoldásokat, az eltérés következményeit, és szakszerűen, csakis első osztályú minőségben kell tudnunk kezelni azokat.
Bármely sorrend esetében biztosítani kell a különböző szakmák közötti technológiai és organizációs folyamatosságot egymás munkáinak hátráltatása nélkül, és a végeredmény illetve a határidő szempontjából is alapvető fontosságú minden első osztályúan elvégzett munka megvédése.
Mégtöbb infóért keresse bátran! : www.epiteszmernok-tervezo.hu
Tel.: +36 20 429 5712
Konkrét munkákkal, műszaki ellenőrzéssel, illetve további információkkal kapcsolatban lépjenek velünk kapcsolatba elérhetőségeinken keresztül!
