Mielőtt valaki építési tevékenységbe (meglévő épület átalakítása, bővítése, stb.) kezdene, célszerű szakembertől (tervező, építésügyi hatóság) megérdeklődni, hogy a tervezett kivitelezési munka építési engedély köteles-e, vagy a nélkül elvégezhető. Természetesen egy teljesen új épület építését csak jogerős és végrehajtható építési engedély alapján szabad végezni.

A 46/1997.(XII.29.)KTM rendelet szerint építési engedélyezési körbe tartozó munkák a következők:

a) építmény építése, bővítése, elmozdítása, kivéve:

aa) a háztartási szilárd hulladékgyűjtőt, -tárolót,

ab) a kerti építményt (pl. hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, kerti napkollektor, épített tűzrakóhely, lugas stb.),

ac) a 10,0 m3-nél kisebb víz- és fürdőmedencét,

ad) a legfeljebb 6,0 m magas (építményen elhelyezve 3,0 m magas) szélkereket,

ae) a legfeljebb 4,0 m magas antennát, zászlórudat,

af) a kerti szabadlépcsőt (tereplépcsőt),

ag) a háztartási célú kemencét, húsfüstölőt, zöldségvermet,

ah) az állatkifutót, komposztálót, 3,0 m2 nettó alapterületnél nem nagyobb állattartási épületet és árnyékszéket,

ai) ......

aj) az 1,0 m-nél alacsonyabb támfalat,

ak) a telek oldal és hátsó telekhatárain a kerítést,

al) ......

b) az a) pont szerint építési engedélyhez kötött építmény olyan felújítása helyreállítása, átalakítása vagy korszerűsítése, amely a teherhordó szerkezetét érinti, a homlokzat jellegét (megjelenését) - annak szerkezetével együtt - megváltoztatja, illetőleg az építményben lévő önálló rendeltetési egységek számának, rendeltetésének megváltoztatásával jár;

c) építményen:

ca) portál (üzlethomlokzat),

ab) 1,0 m2 felületet meghaladó kirakatszekrény,

cc) 1,0 m-t meghaladó kiugrású védőtető, előtető és kinyitott állapotban e méretet elérő üzleti ernyőszerkezet, továbbá

építményen, illetve attól különállóan mind építési telken, mind közterületen:

cd) 1,0 m2-nél nagyobb felületű hirdetési és reklámcélú építmény, reklámszerkezet és reklám-, cég- vagy címtábla,

ce) fényreklám,

építése, elhelyezése, átalakítása és bővítése;

d) ......

e) ......

f) a telek természetes terepszintjének tartós, végleges jellegű megváltoztatása a telekhatárok melletti 3,0 m széles sávon belül, valamint a telek egyéb részein 1,0 m-t meghaladóan;

g) felvonó, mozgólépcső és mozgójárda építése, áthelyezése vagy a rendelet 3. számú mellékletében meghatározott főbb műszaki adatok megváltoztatásával járó átalakítása;

h) építmény homlokzatán a mesterséges szellőztetés és az égéstermék kivezetés berendezéseinek, szerelvényeinek elhelyezése;

i) jogszabállyal védetté nyilvánított építmény felületképzésének átalakítása, felújítása, színezése, a homlokzatra szerelt vezetékek, illetve a homlokzatán, födémén, tetőzetén antenna, antennatartó szerkezet, műtárgy létesítése;

j)......

k) az olyan egyéb építési munkák, amelyeket önkormányzati rendelet építési engedélyhez kötött.

(2) Csak bontási engedély alapján végezhető

a) védett terülten minden építmény,

b) egyéb területen a 200 légm3-nél nagyobb térfogatú, vagy a terepcsatlakozástól 10 m-nél magasabb építmény,

c) a lakás céljára szolgáló építmény,

d) az épület alatti vagy attól különálló polgári védelmi építmény (óvóhely), illetőleg

e) az 1,0 m-nél magasabb támfal lebontása, továbbá

f) közterületről nyíló vagy az alatt lévő minden pince,

g) egyéb telek területe alatt a 10 m2-t meghaladó pince megszüntetése (elbontása vagy tömedékelése).

(3) Az (1) bekezdésben kivételként felsoroltak, valamint a (2) bekezdésben nem említett építési, illetőleg bontási munkák építésügyi hatósági engedély nélkül végezhetők.

(4) Az építési engedély nélkül végezhető építési, illetőleg a bontási engedély nélkül végezhető bontási munkát is csak a településrendezési tervek, a helyi építési szabályzat, továbbá az általános érvényű kötelező építésügyi és más hatósági (védőterületi, biztonsági, közegészségügyi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, műemléki és természetvédelmi, az egészséges és biztonságos munkavégzésre történő stb.) előírások megtartásával szabad végezni. E rendelkezések megsértése esetén a szabálytalanul végzett építési munkák jogkövetkezményeit kell alkalmazni.

Aki a fentiek szerint engedélyhez kötött építési vagy bontási munkát az építésügyi hatóság jogerős és végrehajtható engedélye nélkül végez, vagy végeztet, azzal szemben építésügyi bírságot kell kiszabni. A bírság csak abban az esetben engedhető el, ha az építtető a szabálytalanságot a bírság megfizetésére előírt határidő előtt megszünteti, azaz az engedély nélkül épített épületrészt lebontja és az eredeti állapotot visszaállítja.

Az építésügyi bírság összegét a 43/1997.(XII.29.)KTM rendelet szabályozza. A bírság összege közel olyan magas, hogy gyakran megéri inkább lebontani és a szabályos engedély megszerzése után újra felépíteni az épületet, mintsem kifizetni a bírságot.

A fentiek szerint szabálytalanul felépített épület, épületrész fennmaradása az építési törvény 48.§-a szerint csak akkor engedélyezhető, ha az épületre szabályos építési engedély is kiadható lett volna, azaz megfelel a hatályos építési előírásoknak, vagy a szabálytalansággal okozott érdeksérelem csekély, közérdeket nem sért, illetve meghatározott határidőn belül elhárítható, megszüntethető. Ez utóbbi esetekben a hatóságnak szakértői véleményekkel alátámasztott, részletesen indokolt határozatot kell hoznia.

Bővebb információ az alábbi oldal alatt kérhető!:  http://www.epiteszmernok-tervezo.hu/gx-design-studio