Hiánypótlás
5. § Az építésügyi hatóság megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett, ha
a) a kérelem hiányos, a kérelem beérkezését követő naptól számított tíz napon belül,
b) az ügyfél az a) pont szerinti hiányokat pótolta, de kérelme a mellékletek építészeti-műszaki tartalma tekintetében hiányos, az a) pont szerinti hiánypótlást követő tíz napon belül
Építésügyi hatósági eljárás; az építtető értesítése az eljárás megindításáról (193/2009. (IX. 15.) Korm. Rendelet)
4. § (1) Az építésügyi hatóság az elvi építési engedély, építési engedély, egyszerűsített építési engedély, bontási engedély vagy fennmaradási engedély iránti kérelemre indult eljárásban az építtetőt értesíti az eljárás megindításáról.
(2) Ha az ügyfél a Magyar Állam, az eljárás megindulásáról szóló értesítést írásban kell a vagyonkezelővel közölni.
(3) Az építésügyi hatóság környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedély köteles építmények esetén az építési engedély iránti kérelemre indult eljárásban az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget a kérelem másolatának megküldésével értesíti az eljárás megindításáról.
(5) Ha az építésfelügyeleti hatóság az Étv. 46. § (6) bekezdése szerinti eljárásáról az építésügyi hatóságot korábban értesítette, az építésügyi hatóság a használatbavételi engedélyezési eljárás megindításáról értesíti az építésfelügyeleti hatóságot.
Az építésügyi hatósági eljárás megindítása (193/2009. (IX. 15.) Korm. Rendelet) Az építésügyi hatósági eljárás közös szabálya
3. § (1) A hivatalból induló eljárás azon a napon indul meg, amelyen az eljárás megindítását megalapozó első eljárási cselekményről szóló dokumentumot felvették.
(2) Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban külön vizsgálat nélkül ügyfélnek minősül a kérelem tárgya szerinti ingatlannal rendelkezni jogosult.
(3) Az építésügyi hatósági eljárásokban minden esetben vizsgálni kell a következők ügyféli jogállását:
a) a közterület kivételével a közvetlenül szomszédos - az eljárással érintett ingatlannal, ingatlanokkal közös határvonalú (telekhatárú) - telekkel rendelkezni jogosult,
b) a tervező, a felelős műszaki vezető, az építési műszaki ellenőr, az építésügyi igazgatási szakértő, az építésügyi műszaki szakértő és a vállalkozó kivitelező.
(4) Az építésügyi hatósági eljárásban a (3) bekezdés b) pontja szerinti személy abban az esetben minősül ügyfélnek, ha az építésügyi hatósági döntés ezen személy feladat- és felelősségi körébe tartozó tevékenységre vonatkozóan megállapítást tesz.
Az építési előírások folyamatosan változnak. Ez érinti a épület engedélyezését vagy bejelentési kötelezettségét, illetve ezek szükségességét.
Tervezés, terveztetés szükségének felmerülésekor mindenképpen érdeklődjön aktív építész tervezőtől a szükséges és elégséges terv dokumentációk tartalmáról.
GX Design építész mérnök tervező, építési műszaki ellenőr Stúdió
Építész tervező, építési műszaki ellenőr tanácsadás: +36 20 429 5712
Építész - Mérnök - Tervező - Iroda: 1012 Budapest, Attila u. 107.
Az építési engedélyt az elvégezni kívánt építési munka egészére kell kérni.
Több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetében az egyes szakaszokban megépítendő építményekre, illetőleg a rendeltetésszerű és biztonságos használatra önmagukban is alkalmas építményrészekre szakaszonként külön-külön is lehet építési engedélyt kérni.
Az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldásra irányuló kérelem az építési engedélykérelemmel együtt is benyújtható, és arról az érdemi határozatban dönteni kell.
Az építési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:
a) az építtető építési jogosultságát igazoló okiratot 1 példányban,
b) a tervezett építési munka külön jogszabályban meghatározott tartalmú építészeti-műszaki tervdokumentációját 4 példányban, illetőleg az adott esetben érdekelt szakhatóságok számától függően további 1-1 példányban,
c) a tervező nyilatkozatát 1 példányban arról, hogy az építészeti-műszaki terveket az érdekelt szakhatóságokkal és a közművekkel a tervezés során egyeztette és a tervezett építészeti-műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, továbbá, hogy a tervezésre jogosultsággal rendelkezik,
d) az érdekelt közművek és a kéményseprő nyilatkozatát 1-1 példányban,
e) környezeti hatásvizsgálathoz kötött tevékenység folytatására szolgáló építmény esetén a környezetvédelmi engedélyt 1 példányban,
f) termőföld vagy belterületi, de mezőgazdasági művelés alatt álló föld felhasználásával járó építési tevékenység esetén a földhivatal más célú hasznosításhoz adott engedélyét 1 példányban,
g) a külön jogszabályban előírt tervtanácsi állásfoglalást 1 példányban,
Ha az építési munka felelős műszaki vezetője az építési engedély iránti kérelem előterjesztésekor még nem ismert, az építési engedély csak azzal a feltétellel adható meg, hogy az építtetőnek a kivitelező felelős műszaki vezetőjének a nevét, címét és képesítését, valamint - a külön jogszabályban kötelezően előírt - kivitelezési (megvalósítási) tervek meglétét - az építési munka megkezdése előtt nyolc nappal - be kell jelentenie az építésügyi hatóságnak. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a felelős műszaki vezető személyében változás történik. A bejelentés elmulasztása esetén - annak pótlásáig - az építésügyi hatóság az építési munkák végzését leállítja.
Az építési engedélyezési eljárás illetékei:
új lakóépület, valamint a rendeltetésszerű használatával összefüggő rendeltetésű új építmény építésére, illetőleg meglévő ilyen építmény bővítésére vonatkozó engedélyre irányul, önálló rendeltetési egységenként 10 000 forint,
egyéb rendeltetésű építmény építésére vonatkozó engedélyre irányul
- önálló rendeltetési egységenként 250 m2 hasznos alapterületig 15 000 forint,
- a 250 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű rendeltetési egységenként 50 000 forint,
műtárgy építésére, valamint egyéb építési tevékenységre vonatkozó engedélyre irányul, 10 000 forint,
meglévő építmény átalakítására, felújítására, helyreállítására, korszerűsítésére, lebontására, elmozdítására, továbbá bővítésére vonatkozó engedélyre irányul, 10 000 forint,
felvonó, mozgólépcső és mozgójárda építésére vonatkozó engedélyre irányul, 15 000 forint,
módosított építésügyi hatósági engedélyre, illetőleg az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldás engedélyére irányul, 10 000 forint illeték alá esik.
Bővebb információért hívjon most! 0620 429 5712
(37/2007. (XII.13.) ÖTM sz. rendelet szerint)
19. § (1) A tervező az elvi építési, az építési, a fennmaradási engedély megkérése (bejelentés) előtt
a) az általa tervezett építészeti-műszaki dokumentációt és annak az állásfoglaláshoz szükséges tartalmát, példányszámát az érdekelt szakhatóságokkal és - a 28. § (5) bekezdés e) pontjában meghatározott esetekben - az érintett útkezelővel egyezteti,
b) az építészeti-műszaki dokumentáció elkészítése során az érdekelt közmű-szolgáltatóval és a kéményseprő-ipari közszolgáltatóval a (2) bekezdésben meghatározott követelmények tekintetében különösen az alábbi esetekben egyeztet:
ba) közművel érintett új építmény építésének építésügyi hatósági engedélyezése (bejelentése) esetén,
bb) meglévő közművesített építmény bővítésének, átalakításának, korszerűsítésének, felújításának építésügyi hatósági engedélyezése (bejelentése) esetén, ha a tervezett építési tevékenység a meglévő közműhálózat jelentős bővítésével jár,
bc) ha a tervezett építési tevékenység a közmű védőtávolságán belül van,
bd) ha jogszabály előközművesítési kötelezettséget ír elő,
be) ha az építésügyi hatósági eljárás tárgyát képező meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység építési tevékenységgel érintett részében a meglévő épített vagy szerelt égéstermék-elvezető műszaki állapotának, kialakításának, alkalmasságának, megfelelőségének megállapítása szükséges.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti egyeztetés arra terjed ki, hogy
a) a szükséges közműellátottság az építési tevékenységgel érintett telekhez vagy a telken, építményben biztosított-e, illetve milyen feltételekkel biztosítható, és melyek a szakszerű megoldás követelményei, valamint
b) az érintett épített vagy szerelt égéstermék-elvezető műszaki megoldása megfelel-e a szakszerűség követelményeinek.
(3) A tervezői nyilatkozat tartalmazza
a) a felelős tervező és a szakági tervezők nevét, címét, jogosultságuk számát,
b) az általuk tervezett építési tevékenység, illetőleg dokumentáció (rész) megnevezését, az építtető nevét, megnevezését,
c) a tervezett építési tevékenység
ca) helyét, az ingatlan címét, helyrajzi számát,
cb) megnevezését, rövid leírását (tartalmát), jellemzőit,
cc) a környezet meghatározó jellemzőit, védettségi minősítését,
d) az a) pontban megnevezett tervezők aláírását.
(4) A (3) bekezdés a) pontjában megnevezett tervezőnek nyilatkoznia kell továbbá arról is, hogy
a) az általa tervezett építészeti-műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, általános érvényű és eseti előírásoknak, így különösen a környezetvédelmi előírásoknak, a statikai, az életvédelmi és az égéstermék-elvezetőkre vonatkozó követelményeknek, továbbá az égéstermék-elvezetőkre vonatkozó követelmények teljesítésének módja tárgyában egyeztetett-e az érintett kéményseprő-ipari közszolgáltatóval,
b) a jogszabályokban meghatározottaktól eltérés engedélyezése szükséges-e (ha igen, az arra való utalásról),
c) a vonatkozó nemzeti szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezet, eljárás vagy számítási módszer a szabványossal legalább egyenértékű, és
d) az adott tervezési feladatra azonos módszert alkalmazott a hatások (terhek) és az ellenállások (teherbírás) megállapítására és azt a tervezés során teljes körűen alkalmazta,
e) az építmény tervezésekor alkalmazott műszaki megoldás az Étv. 31. § (2) bekezdés c)-h) pontjában meghatározott követelményeknek megfelel, illetőleg
f) az (1) bekezdés szerinti egyeztetés megtörtént, továbbá annak tartalmáról, illetve a követelmények teljesítése módjának a műszaki leírásban történő igazolásáról,
g) jogszabályban meghatározott esetekben a betervezett építési célú termékekre vonatkozó jóváhagyott műszaki specifikáció típusáról és számáról,
h) az építési, bontási tevékenységgel érintett építmény tartalmaz-e azbesztet,
i) az általa tervezett épület megfelel az épületenergetikai követelményeknek és az ezt igazoló energetikai számítást a külön jogszabályi előírások szerint elkészítette.
(5) Az építésügyi hatóság a tervező jogosultságát a névjegyzéket vezető szerv által működtetett elektronikus névjegyzékből, illetve a Ket. 26. §-ában foglaltak szerint ellenőrzi.
(7) Ha a tervezői nyilatkozat tartalma nem felel meg a fenti előírásoknak, vagy a tényállás tisztázása során bebizonyosodik, hogy tartalma valótlan, illetve ha a tervező által elkészített dokumentáció szakszerűtlen, vagy tartalma valótlan, továbbá ha a tervező az engedélyezés tárgyát képező tervezési tevékenységre előírt jogosultsággal nem rendelkezik, az építésügyi hatóság külön jogszabályi előírás szerint etikai-fegyelmi eljárást kezdeményez a tervezői jogosultságról névjegyzéket vezető szervnél.
Bővebb infóért hívjon most! 0620 429 5712
