Építészeti infók

Az építtető általában nem építőipari szakember, így saját maga nem tudja a kivitelezés szakszerűségét megfelelően ellenőrizni. Ugyanakkor természetesen érdekében áll, hogy az építési-kivitelezési munkára kötött szerződés szerinti mennyiségben és minőségben készüljön el a munka.

 Ennek ellenőrzésére az építési törvény 40.§ (4) bekezdése alapján - a kivitelezőtől független - helyszíni képviselőt bízhat meg, ő az építési műszaki ellenőr. A műszaki ellenőri tevékenységet, amennyiben erre vonatkozó jogosultsággal rendelkezik, a tervező elvállalhatja. Nem lehet azonban ugyan az a személy a felelős műszaki vezető és az építési műszaki ellenőr. Az építési műszaki ellenőri tevékenységet a 158/1997.(IX.26.)Korm számú kormányrendelet szabályozza. A jogszabály szerint építési műszaki ellenőri tevékenységet - az építményfajta egyes műszaki szakterületei (építészet, mélyépítés, épületgépészet, épületvillamosság) felett - csak az gyakorolhat, aki az építési műszaki ellenőri névjegyzékben az építményfajta, valamint a szakterület megjelölésével szerepel. A névjegyzéket az építésfelügyeleti szerv -a megyei Közigazgatási Hivatal építésfelügyelete - vezeti.

 A műszaki ellenőr legfontosabb feladata, hogy műszaki ismereteivel megbízója, az építtető érdekeit képviselje a kivitelezővel tartandó egyeztetések, tárgyalások során, a kivitelezés teljes tartama alatt. Ennek érdekében a műszaki ellenőr az építkezést bármikor ellenőrizheti, az építési naplóba bejegyzést tehet, a kivitelező műszaki jellegű észrevételeire, kérdéseire válaszolhat. Az építési műszaki ellenőrnek az építmény megvalósítására irányuló építési-szerelési munka teljes folyamatában elő kell segítenie és ellenőriznie a vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások, szabványok, szerződések, valamint az építésügyi hatóság, illetve az építmény létesítését engedélyező hatóság által jóváhagyott építészeti műszaki terv betartását.

A jogszabály szerint az építési műszaki ellenőr feladata különösen:

a) a jogerős és végrehajtható építési (létesítési) engedély és a hozzá tartozó jóváhagyott építészeti-műszaki tervdokumentáció, valamint a kivitelezési tervek alapján az építéskivitelezési tevékenység ellenőrzése, az építmény kitűzése helyességének, szükség esetén a talajmechanikai, környezetvédelmi és egyéb felmérések, vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése,

b) a hatósági engedélyek, hatósági előírások, határidők és a minőségi előírások, valamint a szerződések megtartásának folyamatos ellenőrzése,

c) az építési napló külön jogszabályban meghatározottak szerinti ellenőrzése, a bejegyzések és egyéb jegyzőkönyvek ellenjegyzése, illetőleg észrevételezése,

d) a hibáknak, a hiányosságoknak, eltéréseknek az építési naplóban való feltüntetése,

e) a műszaki, illetve gazdasági szükségességből indokolt tervváltoztatásokkal kapcsolatos javaslatok megtétele az építtető részére,

f) a munkák eltakarása előtt azok mennyiségi és minőségi ellenőrzése,

g) az átadás-átvételi eljárásában való részvétel,

h) egyes építményfajták műszaki teljesítmény-jellemzőinek ellenőrzése,

i) a beépített anyagok, szerkezetek és berendezések megfelelőség igazolása meglétének ellenőrzése,

j) a műszaki ellenőri feladatok elvégzésének dokumentálása az építési naplóban.

Az építési műszaki ellenőr - amennyiben a kivitelezést nem fővállalkozó végzi és ezért több felelős műszaki vezető irányítja - az építtető külön megbízása alapján gondoskodik arról, hogy az elvégzett részmunkák vonatkozásában az egyes kivitelezők felelős műszaki vezetői által tett nyilatkozatok az építési naplóban összegyűjtésre kerüljenek, és azok a használatbavételi engedély iránti kérelem benyújtásakor az építtető rendelkezésére álljanak. Az építési műszaki ellenőr hiba, hiányosság megállapítása esetén köteles azt haladéktalanul az építtető vagy annak megbízottja tudomására hozni, súlyos, avagy jelentős kárt okozó kivitelezési hiba esetén az építési tevékenység leállítására intézkedést tenni. Műszaki ellenőr megbízásával az építtető sok esetben pénzt takaríthat meg, hiszen az ilyen módon biztosított szakmai ellenőrzés mellett a kivitelezés minősége, illetve minőségi hiányai miatt nem kell később javítgatással, átalakítással foglalkozni, amely lényegesen drágább, mint egyszer jól megépíteni a házat.

A tervezői nyilatkozat tartalma (193/2009. (IX. 15.) Korm. Rendelet)

19. § (1) A tervezői nyilatkozat tartalmazza

a) a felelős tervező és a szakági tervezők nevét, címét, jogosultságuk számát;

b) az általuk tervezett építési tevékenység, illetőleg dokumentáció (rész) megnevezését, az építtető nevét, megnevezését;

c) a tervezett építési tevékenység

ca) helyét, az ingatlan címét, helyrajzi számát,

cb) megnevezését, rövid leírását (tartalmát), jellemzőit,

cc) környezetének meghatározó jellemzőit, védettségi minősítését;

d) az a) pontban megnevezett tervezők aláírását.

Bővebb információért a témakör megadásával HÍRLEVÉL itt kérhető!:  http://www.epiteszmernok-tervezo.hu/gx-design-studio

(4) Az építési engedélyezési dokumentáción túlmenően

• a) tartószerkezeti kivitelezési dokumentációt kell készíteni, ha
• aa)az épület tartószerkezete vagy annak elemei monolit vasbeton
• ab)az aa) pontban foglaltak kivételével a teherhordó szerkezet 5,4 m-es fal- vagy oszlopköznél nagyobb kiváltást tartalmaz,
• ac)előregyártott födémszerkezet 6,6 m-es fal- vagy oszlopköznél nagyobb kiváltást tartalmaz,
• ad)a tetőszerkezetben a talpszelemenek távolsága, vagy bárhol lévő megtámasztás nélküli áthidalás meghaladja a 6,0 m-t,
• b) épületgépészeti kivitelezési dokumentációt kell készíteni, ha az építménybe 30 kW-nál nagyobb hőtermelő berendezés kerül beépítésre,
• c) épületvillamossági kivitelezési dokumentációt kell készíteni, ha 7 kW-nál nagyobb az építmény elektromos áram teljesítményfelvétele

Bővebb információért a témakör megadásával HÍRLEVÉL itt kérhető!:  http://www.epiteszmernok-tervezo.hu/gx-design-studio

Bővebb információért a témakör megadásával HÍRLEVÉL itt kérhető!:  http://www.epiteszmernok-tervezo.hu/gx-design-studio

16. § (3) A kivitelezési dokumentáció tartalma azonos az építési engedélyezési (bejelentési) dokumentáció tartalmával ha az épület :

• a) a lakóépület és annak használatával szorosan összefüggő rendeltetésű építmények (pl. barkács-műhely, ruhaszárító, mosókonyha, tüzelőtároló, gépkocsi-, motor-, biciklitároló, zöldségtároló, melléképítmények), melyeknek a lakóépülettel együtt számított
  • aa) legfeljebb 250 300 m2 összes szintterület,
  • ab) legfeljebb három beépített építményszint (alápincézett, földszint+tetőtér-beépítés),
  • ac) legfeljebb 1000 m3 bruttó térfogat,
  • ad) legfeljebb 7,5 m-es építménymagasság és
  • ae) legfeljebb 5,4 m-es szerkezeti nyílásméret
  • a fentieket nevezik alapesetnek
• b) az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló külön jogszabály szerint bejelentéshez kötött építmények
• c) polgári lőtér
• d) hírközlési építmény
• e) nem közhasználatú park, játszótér, sportpálya
• f) kerítés
• g) támfalak, ha a megtámasztott föld magassága nem haladja meg az 1, 5 m-t
• h) műemléki védelem alatt álló építmény vagy jogszabályban meghatározott védelemmel érintett műemléki területen álló meglévő építmény homlokzatán végzett építési tevékenység (pl. átalakítás, felújítás, nyílászárócsere, vakolás, színezés, felületképzés), a homlokzatára, födémére vagy tetőzetére szerelt bármely szerelvény, berendezés, antenna, antennatartó szerkezet, műtárgy létesítése; az ilyen építményeken, területeken hirdetési vagy reklámcélú építmények, berendezések, szerkezetek elhelyezése során.

Bővebb információért a témakör megadásával HÍRLEVÉL itt kérhető!:  http://www.epiteszmernok-tervezo.hu/gx-design-studio

Bővebb információért a témakör megadásával HÍRLEVÉL itt kérhető!:  http://www.epiteszmernok-tervezo.hu/gx-design-studio

A részletes kiviteli terv elkészítése összetett folyamat, összehangolt tervezői és építettői munka eredménye. 

A kiviteli terv az alábbi munkarészekből áll:

• építész tervezői munkarész (Az építész engedélyezési tervben szereplő épület geometriailag azonos megoldása, minden a megértéshez szükséges részletrajzzal, alkalmazástechnikai leírásokkal, burkolati rétegrendekkel, tetőszerkezet részletes megoldásával - falazatok, födémek geometriája, nyílászárók konszignációja, asztalos- és lakatos szerkezetek, fedés, bádogozás, szigetelés, anyagkiírások készítése pontos mennyiségek megjelölésével.)
• tartószerkezeti (statikus) tervezői munkarész (Alapozás, fogadószint, födémek, áthidalások és tetőszerkezet pontos kiszámítása, és ábrázolása csomóponti részletekkel.)
• gépész tervezői munkarész (Az épület gépészetének terveit tartalmazza: fűtés-hűtés, víz, csatorna, szellőzés, kémény, kazán, valamint meghatározza az építész számára, hogy hol, milyen szigetelés szükséges. Passzív házak tervezése esetén ez az egyik legfontosabb munkarész.)
• villamos tervezői munkarész (Erős- és gyengeáramú villamos tervek elosztók, kapcsolók, vezetékek megjelölésével. Általában tartalmazza a biztonságtechnikai - riasztó terveket is.)
• tűzvédelmi munkarész
• építésszervezési munkarész (Az építész készíti el, pontos ütemterv az építkezés folytatásáról. Előnyös, ha rendelkezünk vele, hiszen ilyenkor nem áll a munka, a munkafolyamatok jól összehangolhatóak.)
• környezetrendezési munkarész (Az építész, vagy kerttervező készíti el, tartalmazza a támfalak, tereprendezés, telken belüli csapadákvíz-elvezetés, valamint a növények terveit.)

A kiviteli terveknek nem kell minden esetben minden munkarészt tartalmazniuk, kisebb épületeknél elegendő az építész, tartószerkezeti és gépész tervfejezet. Cégünk több évtizedes kapcsolatban áll minden szakági tervezővel, így biztosítjuk Ön számára a zökkenőmentes, gyors, szakmai viták nélküli tervezési folyamatot.

Bővebb információért a témakör megadásával HÍRLEVÉL itt kérhető!:  http://www.epiteszmernok-tervezo.hu/gx-design-studio

5. melléklet a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelethez

Az építészeti-műszaki dokumentáció tartalma

I. Általános előírások
1. Az építészeti-műszaki dokumentáció tartalmi elemei a tervezés tárgyától függően:
a) írásos munkarészek különösen:
aa) tartalomjegyzék,
ab) tervezési program,
ac) műszaki leírás,
ad) szakvélemény,
b) rajzi munkarészek különösen:
ba) ingatlan-nyilvántartási térképmásolat,
bb) a tervező által készített helyszínrajz,
bc) szükség szerint alapozási terv,
bd) vízszintes alaprajz (szükség szerint belsőépítészeti funkcionális alaprajzi kiegészítéssel),
be) függőleges metszetrajz a javasolt rétegrend feltüntetésével,
bf) az építmény különböző irányokból látható külső nézeteit ábrázoló nézetrajz (homlokzat),
bg) szakági terv szükség szerint,
bh) üzemeléstechnológiai terv szükség szerint,
c) egyéb munkarészek lehetnek:
ca) fotó,
cb) utcakép,
cc) makett,
cd) látványterv,
ce) álcázási terv,
cf) kilátási-rálátási terv,
d) a tartószerkezeti dokumentáció a tartószerkezet alábbi elemeiről tartalmaz írásos és/vagy rajzi munkarészeket:
da) alapozás,
db) teherhordó falak és pillérek,
dc) monolit és előre gyártott födémek és azok elemei (lemezek, gerendák, koszorúk, kiváltók stb.)
dd) szintek áthidalására szolgáló szerkezetek (lépcső, rámpa stb.).

Bővebb információ kérhető itt:  http://www.epiteszmernok-tervezo.hu/gx-design-studio

Tetőkert

Az épület tetején elhelyezett kert nem mai találmány. Szemirámisz függőkertje i.e. 600 körül létezett Babilóniában, ahol Nabukodonozor király a feleségét akarta megajándékozni a kerttel, aki szülőföldje zöld vidékei után sóvárgott. A kert egy építmény tetején volt elhelyezve és valószínű, hogy öntözését gépekkel oldották meg.

Zöldtető és tetőkert

A két fogalom nagyon közel áll egymáshoz, így sokszor egymás szinonimájaként is használják. Józanésszel is kitalálható, hogy minden tető, ami növényzettel rendelkezik, az zöldtető. Ami meg emberi ott-tartózkodásra alkalmas, az meg tetőkert. Használatuk szempontjából van különbség a kettő között, szerkezetében, növényalkalmazásában nincs.

Tetők, amire zöldtető építhető

Kezdetben csak síktetőre tudtak építeni tetőkertet. Jelenleg csak az alkalmazott technológia, a tető lejtésszöge és a pénztárcánk szabja csak meg, hogy hol lehet tetőkertet építeni. Két fontos dolog, amit figyelembe kell venni: tetőszerkezet és növényzet.

Szerkezet

A tetőszerkezet esetében egyformán meghatározó, hogy milyen terhelést képes elviselni a szerkezet, valamint milyen maga a szerkezet. Az első a tetőre nehezedő termőközeg, növényzet, valamint a visszatartott víz, hó súlya miatt fontos. A másik pedig a hő, víz szigetelés és szellőzés szempontjából.

Növényzet:

A meredek tetőhajlás nem csak a termőközeg rögzítésének problémáját vonja magával, hanem a növényzet növekedésének is egy újabb korlátozó tényezője. A hajlásszög miatt kialakulhat a növények számára kedvezőtlen tetőfelület is, ahová kevesebb fény jut. Ezeken a felületeken a fényigényes tetőkerti növények kevésbé fognak fejlődni. A meredek felszínről pedig könnyebben lemossa a víz, vagy lefújja a szél a növényeket.

Tetőkert célja

Reprezentatív céllal elsősorban olyan helyeken alakítanak ki tetőkerteket, ahol nincs más lehetőség kert építésére. Ilyenek pl. a szállodák legfelső szintjeinek lakosztályai, ahonnan kitűnő kilátás nyílik a városra, de közben a kevésbé szép gépészeti térre is. Itt lehet megemlíteni az irodák tetőtéri tárgyalótermeit, galérialakások teraszait, vagy akár kórház és más intézmények legfelső szintjeit is.

A zöld növényzet látványa kedvezően hat az ember közérzetése, nyugtató, pihentető hatású. Ebből fakad az esztétikai értékkel való felruházása a tetőkerteknek, vagyis szépnek találjuk, de mindenesetre szebbnek, mintha egy kavicsmezőt kellene néznünk.

Zöldtető növényei

A tetőkert növényei a tetőkert termőközegének vastagságától és a vízellátásától függően széles skálán mozoghatnak. A sekély termőközeg és a gyér vízellátás az ellenálló növényeknek elegendő, míg az akár 2 m-es termőközeg vastagság már fák ültetésére is alkalmas. A kitettség miatt szinte kivétel nélkül minden alkalmazandó növénynek valamilyen szélsőséget el kell viselnie. Ez lehet vízhiány, vízzel való fedettség, mélyárnyék, napnak kitettség, stb.

Alacsony növényzet minden tetőkerten elképzelhető. Ezek nagy számban telepítendők, kevésbé érzékenyek a lemosódásra, vagy a szélelhordásra. Funkciójuk a felszín szőnyegszerű takarása. Ide az igénytelen szárazságtűrő fajoktól kezdve az alacsony, terülő cserjékig, vagy kúszónövényekig nagyon sokféle növény képzelhető el. Előnyük, hogy sekély termőközeg mellett is alkalmazhatók.

Középmagas növényzet elsősorban cserjékből áll, de egyes magasra növő szárazságtűrő pozsgás fajok is szóba jöhetnek. Sokkal érzékenyebbek a lemosódásra és szélkárokra, így csak megfelelő termőközeg mélység mellett és szélárnyékba használhatók. Ezek öntözéséről már gondoskodni kell.

Magas növényzet nagytermetű cserjékből és kistermetű fákból áll. Legfontosabb a megfelelő termőközeg mélység és az öntözés megléte. Szinte kivétel nélkül külön szerkezetek segítségével gondoskodni kell a szélkár elleni védelemről.

Szinte minden tetőkert más. Ezért van szükség a várható klimatikus viszonyok ismeretében külön megtervezni a növényalkalmazást. A fajok kiválasztásánál figyelembe kell venni azt is, hogy milyen fenntartás várható.

Tetőkert fenntartása

Többnyire ez a fontos információ sikkad el, amikor valaki tetőkertet szeretne. Minden tetőkert igényel fenntartást. Többnyire ez a fenntartás gyomirtásból és karbantartásból áll. Itt kell megjegyezni, hogy vannak olyan különleges tetőkertek, amik elvileg nem igényelnek fenntartást. Azért elméletileg, mert a tetőszerkezetet károsító növények, pl.: felnövekvő facsemete eltávolításáról így is gondoskodni kell.

A mesterséges növénytársulás fenntartása érdekében a szél, vagy madarak által szállított növényi magvakból kikelő növényeket el kell távolítani. Az elgyomosodás tönkreteheti a vízelvezető rendszert, illetve  allergén fajok telepedhetnek meg.

A karbantartás főleg a túlfolyók, víztelenítők, szigetelés valamint az öntöző ellenőrzését és szükség szerinti javítását jelenti. A megfelelő gyakorisággal és körültekintéssel végzett karbantartás csökkenti a karbantartásra fordítandó időt is.

Zöldtető csoportosítása

Először is, hivatalosan az a felület zöldtető, amit legalább 60%-ban növényzet borít és a felszíne alatt 1,5 m-en belül födém található.

Extenzív zöldtető:

-         Sekély, 8-15 cm ültetőközeggel rendelkezik

-         Ideiglenes öntözést kap

-         Szárazságtűrő növények borítják

Intenzív zöldtető:

-         Mély, 30-150 cm ültetőközeggel rendelkezik

-         Rendszeres öntözést és tápanyagutánpótlást kap

-         Rendszeres fenntartást igényel

-         Talajfelszíni kertek növényállományával rendelkezik

Félintenzív zöldtető: /Tulajdonképpen a fenti kettő keveréke/

-         20-30 cm vastag ültetőközeggel rendelkezik

-         Időszakos öntözést kap

-         Ellenálló növényzet borítja

Zöldtető előnyei

•  Műszaki előnyök:

-         A szigetelő rétegekre ható káros UV sugárzást elnyeli.

-         A jelentős napi és éves hőingadozást csillapítja, csökkenti a dilatációs mozgásokat, így növeli a szerkezet élettartamát, csökkenti az öregedését.

-         Javítja a hőszigetelést és az épület hőgazdálkodását.

-         A hulló csapadékot visszatartja és csillapítja annak elfolyását, ezzel javítva a csatornahálózat működését.

-         Bizonyos termőközeg vastagság mellett számítani lehet zajszigetelésre is.

• Ökológiai előnyök:

-         Az inaktív tetőfelület biológiailag aktívvá válik, így pótolva az épület által elfoglalt földfelület produktivitását.

-         Jelentős pormegkötő képességgel rendelkezik.

-         Mikroklimatikus hatása javítja a környezete klimatikus viszonyait.

-         Vízmegtartó képessége javítja a terület vízgazdálkodási peremétereit.

-          Biológiailag produktív felülete biomassza- és oxigén termelő.

-         Kedvező mentális hatást gyakorolnak emberi környezetükre.

• Esztétikai előnyök:

-         Unalmas tetők élettel és színekkel telikké válnak.

-         Kedvezőbb városképi hatás

-         Ingatlan értékét növelő tényező

Homlokzati zöld

Igazából nem itt lenne a helye ezeknek a zöldfelületi megoldásoknak, de alkalmazhatóságuk okán célszerű itt is említést tenni róluk. Főleg futónövényekkel alkalmazzák. Szükség van egy talajfelületre, amiből a növény be tudja futni a falfelületet. Erre többnyire elég egy dézsa, vagy növénykazetta. A futtatás történhet gyámszerkezeten (pl. falra rögzített hálón, vagy rácson), vagy magán a vakolaton, falon. A tetőkertek kiegészítésére alkalmas megoldások széles tárházát nyújtja. A tetőkert melletti homlokzatok, vagy párkányok is eltakarható ezekkel, de megfelelő gyámszerkezettel a tetőn elhelyezet gépészet is elfedhetők.

Bővebb információ kérhető itt:  http://www.epiteszmernok-tervezo.hu/gx-design-studio 

Bővebb információ az alábbi oldal alatt kérhető:  http://www.epiteszmernok-tervezo.hu/gx-design-studio

A NÖVÉNYZETTEL TELEPÍTETT TETÔK ÁLTALÁNOS ELTERJEDÉSE MAGYARORSZÁGON – A JÓL BEVÁLT NYUGATI MINTÁT KÖVETVE – AZ ELMÚLT 5–10 ÉVBEN TÖRTÉNT. KÖSZÖNHETÔ EZ A TERMÉSZETHEZ VALÓ VONZÓDÁSNAK, AZ ELADHATÓSÁGNAK (FUNKCIONÁLIS, ESZTÉTIKAI, ÉS MINÔSÉGI TÖBBLET), ILLETVE A SZAKMAI SZERVEZETEK (ZÉOSZ), VALAMINT EGYES TERVEZÔK KITARTÓ NÉPSZERŰSÍTÔ MUNKÁJÁNAK.

A növényzettel telepített tetők gazdasági és ökológiai előnyök miatti népszerűségét még ma is gyakran bosszúságok kísérik a nem megfelelő tervezői és kivitelezői megoldások következményeként. A negatív példák azt a nézetet erősítik, amely szerint nem is igazi kert az, ami nem lent a talajon létesül. Csakhogy ezek tetőkertek, és ha telepítésüket szakszerűen végezték, élhetünk az előnyeivel.

Még a kisebb vízmegtartó képességű extenzív zöldtetők is, a csatornák, árkok, rosszabb esetben utcák helyett, a természetes körforgásba juttatják vissza a csapadék akár 50%-át. Védelmet nyújtanak az épületszerkezeteknek, jelentősen megakadályozzák a hőmérsékleti szélsőségek kialakulását és esztétikai értékük mellett új életteret nyújtanak.

A növényzettel való telepítés minden változata (extenzív, fél intenzív, intenzív) megvalósítható egyenes, illetve fordított rétegrendű tetővel is. Nem javasolt viszont a kéthéjú, úgynevezett hidegtetőkre való telepítés, mivel egy alulról nyitott vagy átszellőzött tetőfödémen nem érvényesül a talaj jótékony geotermikus energiája vagy a fűtött tér feletti zárófödém melege.

A növényzettel telepített tetők hőszigetelése az ültetőközeg vastagságával fokozatosan veszít jelentőségébôl. Tény ugyan, hogy 1,5–2 méter vastag takarásnál a hőszigetelés már szinte elhanyagolható mértékben befolyásolja a hőveszteséget, azonban egy átázott hőszigetelésű szerkezet jelentősen veszít hatékonyságából kisebb ültető közeg vastagságnál.

Helytelen rétegrendnél páralecsapódás is kialakulhat. A nagy rétegvastagságú talaj nehezebben képes a kiszellőzésre, így a „lélegzőre” tervezett tetőszigetelési rétegrend nem biztos, hogy működik. Elengedhetetlen tehát, hogy az egyenes rétegrendű zöldtetőkbe jó teljesítő képességű párazáró réteg kerüljön a hőszigetelés alá. Különösen fontos ez, ha a födém előregyártott, elemes vagy szerelt technológiával készül, mert ezeknél a réseken keresztül jelentős mennyiségű meleg, párás levegő áramlik a tetőrétegekbe. Fordított rétegrendnél az extrudált polisztirolhab fölé átszellőzésre képes réteget kell beépíteni. Kerülendő a perforálatlan szivárgó lemezek alkalmazása, mert ez befülledést okozhat.

Az előírásokban meghatározzák a tetőre kerülő ültető közeg műszaki jellemzőit. Tudomásul kell venni, hogy az „ültető közeg” nem azonos a virágfölddel, a természetes talajjal vagy bármilyen más, magas szervesanyag-tartalmú földdel! Zöldtetőkre csak a típusnak (extenzív vagy intenzív) megfelelő talajkeveréket szabad elhelyezni, amelyek nem tömörödnek, így biztosítják a csapadék megfelelő elvezetését, nem alakulhatnak ki felületi vizek és vízmegtartó képességük megfelelő. Porózusságuk miatt lélegeztetni képesek a talajt és a növényzet gyökérzetét, valamint a páraelvezetésben is segítenek. A tetők ültető közegének követelményeit az ÉMSZ Zöldtetők tervezési és kivitelezési irányelvei tartalmazzák.

A vízháztartás egyensúlyát két egymásnak ellentmondó követelmény egyidejű teljesítése befolyásolja: egyrészt a tetőn maradjon meg a növénytakaró életképességét biztosító vízmennyiség, ugyanakkor a felesleges csapadék – a gyökérzóna kiszellőztetése mellett – elvezetődjön. Ennek fontos feltétele a megfelelő talajszerkezet és a megfelelő szivárgó réteg megválasztása. Optimális, ha mindkét oldalán dombornyomott, perforált szivárgót használunk. A zöldtetőkön ugyanis ez az anyag tudja a szükséges víz tárolása mellett a felesleges vízmennyiséget a szivárgó lemez felső síkján az átszellőzés akadályozása nélkül elvezetni. 60–80 centimétert meghaladó termőközeg-vastagságnál víztárolás szempontjából ez az anyag már veszít jelentőségébôl, de a gyökérzóna átszellőztetése és a pangó vizek elvezetése érdekében az ilyen szivárgó réteg ekkor is szükséges marad. A szivárgó lemezek lyuggatott kialakításukkal a szerkezet kétsíkú kiszellőztetése (páraszellőzés) mellett a növényzet gyökérzetének oxigénellátásában is jelentős szerepet játszanak. Fontos a szivárgók anyagának megválasztása is, hiszen míg egy polietilén szivárgó lemez nagyobb rétegvastagságnál, illetve terhelésnél megváltoztatja alakját (összelapul), a polisztirolból készült anyag alakváltozása nem következik be, így az utóbbi beépítésénél sem a víztároló, sem a vízelvezető vagy a szellőztető képesség nem csökken hosszabb idő elteltével sem.

Egészséges vegetáció csak a környezeti adottságok figyelembevételével alakul ki. Extenzív tetőknél például a termőközegre szórással a megfelelő időszakban felhordott sedumsarjak (sarjvetés) az adott élőhelyhez alkalmazkodva fejlődnek ki és erősödnek meg, terjednek szét rövid időn belül a tetőfelületen a munkaigényesebb és drágább palántázással ellentétben. A külföldről származó, eddig kevés helyre telepített szőnyegeket az „élő természet” vélhetően hazai, a környezetre jellemző növényfajokkal erősíti fel.

Sok bosszúságot okoz, ha a tervezés vagy a kivitelezés során az írt és íratlan szabályokat nem tartják be. A legfontosabbak: a felépítmények, szegélyezések, támfalak, elválasztók alatti szabad vízátvezetés kialakítása, tipegőutak és burkolatok hézagos kialakítása, a felszíni vízelvezetés biztosítása, a víznyelők hozzáférhetősége megfelelő kontrollaknák segítségével, tisztasági kavics- vagy járólapsáv építése az attikák, parapetek, felülvilágítók, felépítmények tövében, a karbantartás végzéséhez biztonsági eszközök (például leesés védelmi kikötési pontok) beépítése.

A növények a tetőkön is gondozást igényelnek. Még az extenzív telepítések esetén is szükséges az évenkénti ellenőrzés. Ekkor kell a víznyelőket kitisztítani, a gyomokat és a nem kívánatos helyeken kibúvó növényzetet eltávolítani, a pótlásokat elvégezni. Kaszáláskor a nyesedék a felületen maradhat, ami természetes komposztként fontos szerepet játszik. Az extenzív tetőkön is szükséges az egy-két évenkénti tápanyag-utánpótlás, de megfelelő növényzettel és termő közeggel az öntözés és a nyírás nem indokolt. A tetőkertek gondozásának feltételeit (pl. korlátok, védőövek kikötési lehetőségei stb.) már a tervezés idején figyelembe kell venni. Magyarországon minden két méternél magasabb építményen gondoskodni kell biztonságtechnikai kikötési pontokról. A zöldtetők karbantartása nem azonos a közterületek ápolásával. Célszerű erre szakosodott vállalkozással karbantartási szerződést kötni, ezzel a zöldtető élettartama jelentősen megnövelhető.

Bővebb információ az alábbi oldalon kérhető:  http://www.epiteszmernok-tervezo.hu/gx-design-studio

Bővebb információ az alábbi oldal alatt kérhető:  http://www.epiteszmernok-tervezo.hu/gx-design-studio

Extenzív zöldtető a 6 – 15 cm vastag, könnyű ültető közegű tetőkert, szárazságtűrő, ellenálló, évelő, főleg pozsgás növényfajokkal, melyek nem igényelnek gondozást, tehát rendkívül gazdaságos megoldás.

Intenzív zöldtető jellemzője, hogy az ültető közeg vastagságának csak a statikai terhelhetőség szab határt, és akár talajszinti kerttel megegyező növényzet telepítésére alkalmas.

Fél-intenzív zöldtető pedig a kettő átmenete, jellemzően talajtakaró fűfélékkel, évellőkkel, cserjékkel, általában 15 – 30cm ültető közeg vastagsággal. Ez utóbbiak (pl. füvesített felületként) alkalmasabbak leginkább emberi tartózkodásra járófelületként is.

Fontos mutató, hogy míg egy cca. 12cm ültető közegű zöldtető vízzel telített állapotban kb. 150 - 155 kg/m2 terhet jelent a födémnek, egy 50 - 60 cm-es ültető közegű intenzív tetőnél ez a terhelés kb. 750 - 800 kg/m2.

A zöldtető típusának választásakor a fenntartási, gazdasági, esztétikai, és statikai szempontokon kívül fontos lehet a zöldterületbe való beszámíthatóság. Míg egy extenzív zöldtető 10%ban, fél-intenzív zöldtető 20%-ban, 30cm-nél vastagabb ültető közegű zöldtető már 40%-ban, de 1 méternél nagyobb ültető közegű zöldtető vastagságnál már akár 70%-ban is beszámítható a zöldterületbe (1).

(1) Természetesen nem csak az ültető közeg vastagságától, hanem a megfelelő növénytelepítés szintjétől is függően.

Zöldhomlokzat és zöldtető alapvető hatása az épületre és környezetére:

• Levegő tisztítása: A levegő tisztítását az oxigéntermeléssel és a por megkötésével végzi.
• Hőmérséklet csökkentése: A párologtatás - amely a növények levélzetén keresztül történik - a környezettől hőt von el, miközben a levegő páratartalma megnő. Ez a folyamat nyáron jelentős hűtőhatást jelent az épületre.
• Napsugárzás elleni védelem: Az árnyékhatás és a levelek napsugárzás-visszaverő és elnyelő képessége következtében a homlokzat felületi hőmérséklete jelentősen csökken.
• Szél- és esővédelem: A szél okozta hőveszteség elérheti a teljes hőveszeteség 50%-át. A homlokzat előtti egyenletlen, vastag levélszőnyeg eredményesen lefékezi a szelet és véd a csapóesővel szemben is.
• Hőszigetelés: A növényhomlokzat nyáron hűt, télen pedig izolál. A levélzet és a fal közötti levegőréteg csökkenti a hővándorlást a fal és a külső levegő között, vagyis kiegészítő hőszigetelésként működik. A levélzet mögött egy 5 cm vastag, álló légréteg hőszigetelés szempontjából felér egy kettős üvegezésű ablakkal (k=2,9 W/m²K).
• Zajvédelem: Egyrészt visszaveri a zajt, másrészt elfedi.

A növényválasztás és telepítés szempontjai

• Magyarországon télálló növényeket kell telepíteni
• A városi levegő magas szennyezettsége miatt a forgalmasabb utcák és terek közelében különösen ellenálló fajtákat kell választani.
• Északi oldalon érdemes örökzöld, kis fényigényű növényeket telepíteni. pl: borostyán
• Déli oldalon lombhullató növényzet javasolt, mely nyáron véd a túlzott felmelegedéstől, télen viszont nem akadályozza a szoláris hőnyereség felvételét.
• Nem kellõen erõs vakolatra nem célszerû növényzetet közvetlenül felfuttatni. A vakolat további károsodása elkerülése érdekében ilyenkor segédszerkezetet kell alkalmazni. 
• A lombhullató növények gyorsabb növekedésüek, és érdemes vázra felfuttatni azokat.  pl: bab, borsó, kúszóeper
• Magas, nehezen megközelíthető zöldhomlokzatokra érdemes indás, szabadon futó növényeket futtatni.

Zöldhomlokzat; a vázszerkezet kialakításának legalapvetőbb lehetőségei

• faléc és rács kb. 10-20 cm-rel a fal előtt
• feszített huzal a talajtól az ereszig vezetve
• acélhálló vagy kerítésháló távtartókra szerelve

További információ:   http://www.epiteszmernok-tervezo.hu/kapcsolat

Bővebb információ zöldtető, tetőkert, kert, zöldhomlokzat tervezés témában az alábbi oldal alatt kérhető:  http://www.epiteszmernok-tervezo.hu/gx-design-studio

Bővebb zöldtető, zöldhomlokzat információ az alábbi oldalon kérhető:  http://www.epiteszmernok-tervezo.hu/gx-design-studio