Bővebb információ az alábbi oldal alatt kérhető:  http://www.epiteszmernok-tervezo.hu/gx-design-studio

A NÖVÉNYZETTEL TELEPÍTETT TETÔK ÁLTALÁNOS ELTERJEDÉSE MAGYARORSZÁGON – A JÓL BEVÁLT NYUGATI MINTÁT KÖVETVE – AZ ELMÚLT 5–10 ÉVBEN TÖRTÉNT. KÖSZÖNHETÔ EZ A TERMÉSZETHEZ VALÓ VONZÓDÁSNAK, AZ ELADHATÓSÁGNAK (FUNKCIONÁLIS, ESZTÉTIKAI, ÉS MINÔSÉGI TÖBBLET), ILLETVE A SZAKMAI SZERVEZETEK (ZÉOSZ), VALAMINT EGYES TERVEZÔK KITARTÓ NÉPSZERŰSÍTÔ MUNKÁJÁNAK.

A növényzettel telepített tetők gazdasági és ökológiai előnyök miatti népszerűségét még ma is gyakran bosszúságok kísérik a nem megfelelő tervezői és kivitelezői megoldások következményeként. A negatív példák azt a nézetet erősítik, amely szerint nem is igazi kert az, ami nem lent a talajon létesül. Csakhogy ezek tetőkertek, és ha telepítésüket szakszerűen végezték, élhetünk az előnyeivel.

Még a kisebb vízmegtartó képességű extenzív zöldtetők is, a csatornák, árkok, rosszabb esetben utcák helyett, a természetes körforgásba juttatják vissza a csapadék akár 50%-át. Védelmet nyújtanak az épületszerkezeteknek, jelentősen megakadályozzák a hőmérsékleti szélsőségek kialakulását és esztétikai értékük mellett új életteret nyújtanak.

A növényzettel való telepítés minden változata (extenzív, fél intenzív, intenzív) megvalósítható egyenes, illetve fordított rétegrendű tetővel is. Nem javasolt viszont a kéthéjú, úgynevezett hidegtetőkre való telepítés, mivel egy alulról nyitott vagy átszellőzött tetőfödémen nem érvényesül a talaj jótékony geotermikus energiája vagy a fűtött tér feletti zárófödém melege.

A növényzettel telepített tetők hőszigetelése az ültetőközeg vastagságával fokozatosan veszít jelentőségébôl. Tény ugyan, hogy 1,5–2 méter vastag takarásnál a hőszigetelés már szinte elhanyagolható mértékben befolyásolja a hőveszteséget, azonban egy átázott hőszigetelésű szerkezet jelentősen veszít hatékonyságából kisebb ültető közeg vastagságnál.

Helytelen rétegrendnél páralecsapódás is kialakulhat. A nagy rétegvastagságú talaj nehezebben képes a kiszellőzésre, így a „lélegzőre” tervezett tetőszigetelési rétegrend nem biztos, hogy működik. Elengedhetetlen tehát, hogy az egyenes rétegrendű zöldtetőkbe jó teljesítő képességű párazáró réteg kerüljön a hőszigetelés alá. Különösen fontos ez, ha a födém előregyártott, elemes vagy szerelt technológiával készül, mert ezeknél a réseken keresztül jelentős mennyiségű meleg, párás levegő áramlik a tetőrétegekbe. Fordított rétegrendnél az extrudált polisztirolhab fölé átszellőzésre képes réteget kell beépíteni. Kerülendő a perforálatlan szivárgó lemezek alkalmazása, mert ez befülledést okozhat.

Az előírásokban meghatározzák a tetőre kerülő ültető közeg műszaki jellemzőit. Tudomásul kell venni, hogy az „ültető közeg” nem azonos a virágfölddel, a természetes talajjal vagy bármilyen más, magas szervesanyag-tartalmú földdel! Zöldtetőkre csak a típusnak (extenzív vagy intenzív) megfelelő talajkeveréket szabad elhelyezni, amelyek nem tömörödnek, így biztosítják a csapadék megfelelő elvezetését, nem alakulhatnak ki felületi vizek és vízmegtartó képességük megfelelő. Porózusságuk miatt lélegeztetni képesek a talajt és a növényzet gyökérzetét, valamint a páraelvezetésben is segítenek. A tetők ültető közegének követelményeit az ÉMSZ Zöldtetők tervezési és kivitelezési irányelvei tartalmazzák.

A vízháztartás egyensúlyát két egymásnak ellentmondó követelmény egyidejű teljesítése befolyásolja: egyrészt a tetőn maradjon meg a növénytakaró életképességét biztosító vízmennyiség, ugyanakkor a felesleges csapadék – a gyökérzóna kiszellőztetése mellett – elvezetődjön. Ennek fontos feltétele a megfelelő talajszerkezet és a megfelelő szivárgó réteg megválasztása. Optimális, ha mindkét oldalán dombornyomott, perforált szivárgót használunk. A zöldtetőkön ugyanis ez az anyag tudja a szükséges víz tárolása mellett a felesleges vízmennyiséget a szivárgó lemez felső síkján az átszellőzés akadályozása nélkül elvezetni. 60–80 centimétert meghaladó termőközeg-vastagságnál víztárolás szempontjából ez az anyag már veszít jelentőségébôl, de a gyökérzóna átszellőztetése és a pangó vizek elvezetése érdekében az ilyen szivárgó réteg ekkor is szükséges marad. A szivárgó lemezek lyuggatott kialakításukkal a szerkezet kétsíkú kiszellőztetése (páraszellőzés) mellett a növényzet gyökérzetének oxigénellátásában is jelentős szerepet játszanak. Fontos a szivárgók anyagának megválasztása is, hiszen míg egy polietilén szivárgó lemez nagyobb rétegvastagságnál, illetve terhelésnél megváltoztatja alakját (összelapul), a polisztirolból készült anyag alakváltozása nem következik be, így az utóbbi beépítésénél sem a víztároló, sem a vízelvezető vagy a szellőztető képesség nem csökken hosszabb idő elteltével sem.

Egészséges vegetáció csak a környezeti adottságok figyelembevételével alakul ki. Extenzív tetőknél például a termőközegre szórással a megfelelő időszakban felhordott sedumsarjak (sarjvetés) az adott élőhelyhez alkalmazkodva fejlődnek ki és erősödnek meg, terjednek szét rövid időn belül a tetőfelületen a munkaigényesebb és drágább palántázással ellentétben. A külföldről származó, eddig kevés helyre telepített szőnyegeket az „élő természet” vélhetően hazai, a környezetre jellemző növényfajokkal erősíti fel.

Sok bosszúságot okoz, ha a tervezés vagy a kivitelezés során az írt és íratlan szabályokat nem tartják be. A legfontosabbak: a felépítmények, szegélyezések, támfalak, elválasztók alatti szabad vízátvezetés kialakítása, tipegőutak és burkolatok hézagos kialakítása, a felszíni vízelvezetés biztosítása, a víznyelők hozzáférhetősége megfelelő kontrollaknák segítségével, tisztasági kavics- vagy járólapsáv építése az attikák, parapetek, felülvilágítók, felépítmények tövében, a karbantartás végzéséhez biztonsági eszközök (például leesés védelmi kikötési pontok) beépítése.

A növények a tetőkön is gondozást igényelnek. Még az extenzív telepítések esetén is szükséges az évenkénti ellenőrzés. Ekkor kell a víznyelőket kitisztítani, a gyomokat és a nem kívánatos helyeken kibúvó növényzetet eltávolítani, a pótlásokat elvégezni. Kaszáláskor a nyesedék a felületen maradhat, ami természetes komposztként fontos szerepet játszik. Az extenzív tetőkön is szükséges az egy-két évenkénti tápanyag-utánpótlás, de megfelelő növényzettel és termő közeggel az öntözés és a nyírás nem indokolt. A tetőkertek gondozásának feltételeit (pl. korlátok, védőövek kikötési lehetőségei stb.) már a tervezés idején figyelembe kell venni. Magyarországon minden két méternél magasabb építményen gondoskodni kell biztonságtechnikai kikötési pontokról. A zöldtetők karbantartása nem azonos a közterületek ápolásával. Célszerű erre szakosodott vállalkozással karbantartási szerződést kötni, ezzel a zöldtető élettartama jelentősen megnövelhető.

Bővebb információ az alábbi oldalon kérhető:  http://www.epiteszmernok-tervezo.hu/gx-design-studio