Építész, Építési, Építészeti Jogosultság

A tervező az építtető képviselőjeként a műszaki ellenőrrel együttműködve a tervei megvalósulását ellenőrzi, amennyiben erre az építtetőtől külön díjazásért megbízást kap.

A tervező a tervezői művezetés szolgáltatást az építési szerződés érvénybe lépésétől a műszaki átadás-átvételi eljárás befejezéséig, sikertelen műszaki átadás-átvételi eljárás esetén pedig az eljárás kezdetétől számított harminc napig teljesíti. A tervező szükséges időközökben megjelenik az építési helyszínen, és szemrevételezés útján megismerkedik a kivitelezés menetéveI és minőségével, hogy általánosságban megállapítsa: a kivitelezés oly módon történik, hogy a létesítmény, ha elkészül, megfelel a terveiben foglaltaknak.

E tevékenység nem jelenti azt, hogy a tervező kimerítően és folyamatosan ellenőrizné az elkészült vagy készítés alatt álló munkák mennyiségét és minőségét, ez az építési műszaki ellenőr feladata. A helyszíni szemlék alapján, mint tervező tájékoztatja az építtetőt a kivitelezés menetéről és minőségéről és e minőségében törekszik arra, hogy megóvja az építtetőt a hibás vagy hiányos kivitelezéstől. A tervező az építési vállalkozónak közvetlenül nem ad utasítást, nem irányítja munkáját, nem felelős a kivitelezés során alkalmazott technológiákért, eljárásokért, eszközökért, az építési munkák sorrendjéért és menetéért, az élet- és vagyonbiztonság érdekében hozott intézkedésekért és betartatásukért, mivel ezek az építési vállalkozó és a felelős műszaki vezető felelősségi körébe tartoznak.

A tervező részt vesz a műszaki átadás-átvételi eljárásban, és nyilatkozik, hogy a munkarész vagy a létesítmény a tervei szerint készült. A tervező nyilatkozata a műszaki átadás-átvételi eljárásban a helyszíni szemléken nyert tájékozottságán, a műszaki ellenőr ajánlásán, a kivitelező által szolgáltatott adatok, valamint a hatóságilag vagy az építési szerződésben előírt vizsgálatok eredményén alapul, és annak megállapítására szorítkozik, hogy az elkészült létesítmény a tervező tájékozottsága, ismerete és meggyőződése szerint megfelel a terveiben foglaltaknak.

Az elkészült munka átvételére tett javaslata nem jelenti azt, hogy a tervező (a) kimerítően és folyamatosan figyelemmel kísérte volna a kivitelezés menetét és minőségét, (b) ellenőrizte volna a kivitelezés során alkalmazott szerszámok, eljárások és technológiák alkalmasságát, (c) átvizsgálta volna az anyag- és alvállalkozói számlákat, bizonylatokat és egyéb adatokat, (d) tisztázta volna, hogy az építési vállalkozó a korábban felvett összegekkel hogyan gazdálkodott. A tervezői művezetés keretében a tervező nem folytat sem tervezési, sem műszaki ellenőri tevékenységet, nem igazol szállítmányt, munka vagy munkarész elkészültét, nem rendeli el kivitelezési munka vagy szállítmány módosítását, nem állítja le a kivitelezést vagy szállítást, nem tagad meg szállítmány átvételét, nem küld vissza szállítmányt, nem függeszti fel az építési vagy szállítási szerződést. A tervező megvizsgálja és jóváhagyja az építési vállalkozó által előterjesztett műhely terveket, anyag mintákat, az építési vagy szállítási szerződéstől eltérő kivitelezési megoldásokat, de csak az építési vállalkozó által előterjesztett adatok összhangja és a tervezési koncepcióval való egyezés szempontjából és mértékéig. A tervező vizsgálatának nem tárgya az előterjesztés teljessége és helyessége, a mennyiségek, mérteket ellenőrzése. Valamely rész jóváhagyása nem jelenti az egésznek a jóváhagyását. A tervező feladata az építési szerződés értelmezése; az építtető vagy az építési vállalkozó írásban kifejezett kérésére állást foglal az építtető és az építési vállalkozó között felmerülő vitás kérdésekben. A tervező ilyen állásfoglalásában pártatlan marad, s az építtető és az építési vállalkozó szerződésben vállalt kötelezettségeik betartására törekszik.

Bővebb infóért hívjon most! 0620 429 5712

Kivitelelési, Műszaki vezetési jogosultság

A hatályos törvény előírja, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység csak és kizárólag felelős műszaki vezető irányítása alatt végezhető. Felelős műszaki vezetést csak megfelelő képzettséggel és gyakorlattal rendelkező szakember láthatja el. Sőt mindezen túl a Fővárosi Közigazgatási Hivatal által nyilvántartott névjegyzékben is a megfelelő jogosultsággal kell, hogy rendelkezzen.
A felelős műszaki vezető legfontosabb feladatai közé tartozik az építési napló megnyitása, valamint annak ellenőrzése és lezárása. A felelős műszaki vezető feladata az építési tevékenységgel kapcsolatos jogszabályok betartása és betartatása. A felelős műszaki vezető feladata továbbá az is, hogy a hatósági engedélyekben megfogalmazottak alapján történjen az építőipari kivitelezés. És a felelős műszaki vezető feladata az is, hogy az engedélyezet tervdokumentáció szerint valósuljon meg minden építőipari kivitelezés. A felelős műszaki vezető feladata, a kitűzés helyességének ellenőrzése. A felelős műszaki vezető feladata a talajmechanikai és egyéb vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése. A felelős műszaki vezető feladata a szükséges vizsgálatok és mintavételek elvégeztetése. A felelős műszaki vezető feladata az azonnali intézkedéseket igénylő építési műszaki feladatok meghatározása és irányítása.
A felelős műszaki vezető feladata az építtetővel illetve annak helyszíni képviselőjével (építési műszaki ellenőr), továbbá az esetleges alvállalkozók felelős műszaki vezetőivel való együttműködés. A felelős műszaki vezető feladata az átadás-átvételi eljárásban, illetőleg a használatbavételi engedélyezési eljárásban való közreműködés és az ehhez szükséges nyilatkozatok megtétele. 

Ha az építőipari kivitelezés fő- és alvállalkozói szerződések alapján valósul meg, úgy a fővállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetője felel a kivitelezés szakszerűségéért, az alvállalkozók tevékenységének összehangolásáért. Ha az építőipari kivitelezési tevékenységnek nincs fővállalkozó kivitelezője, az építmény, épületrész, elvégzett szakmunkák vonatkozásában az egyes kivitelezők felelős műszaki vezetői felelnek az általuk irányított munkáért, és tesznek nyilatkozatot az építési naplóban az általuk elvégzett kivitelezési munkákról.

Felelős műszaki vezetőnek minden olyan építkezésen tevékenykednie kell, amelyet engedély alapján végeznek. Komoly félreértéseket okoz az, hogy a felelős műszaki vezető nem az építtető, hanem a kivitelező megbízottja, és éppen ezért nem az építtető érdekében végzi a tevékenységét.

Felelős műszaki vezető fogalma:

az építési munkaterületen végzett építési-szerelési munkát az Építési törvényben meghatározott felelősséggel irányító személy, tevékenysége a vállalkozó (alvállalkozó) kivitelező építési szerződésében vállalt építőipari kivitelezési tevékenységnek vagy meghatározott részének irányítására terjed ki. A felelős műszaki vezető egyes tevékenységek (pl. munkahelyi irányítás), illetve építési-szerelési szakterületek irányításával a tevékenységnek megfelelő - külön jogszabály szerinti - képesítéssel rendelkező személyt is megbízhat.

Kötelező a felelős műszaki vezető alkalmazása:

Főszabály szerint minden építési munkaterületen végzett építési-szerelési munkához elengedhetetlen a felelős műszaki vezető alkalmazása. A 2006. májusát megelőző jogszabályi rendelkezés szerint az építmények teherhordó szerkezeteit nem érintő javító, karbantartó, felújító tevékenység esetében nem volt szükséges felelős műszaki vezetőre, függetlenül attól, hogy engedélyköteles volt-e az építkezés. Fontos kiemelni, hogy az Építési törvény jelenlegi szakasza kibővítette és pontosította azokat az eseteket, amikor nem kötelező a felelős műszaki vezető munkája, és az alapfeltétel az, hogy a tevékenységhez ne kelljen építési engedélyt kérni (amihez engedély kell, ahhoz a felelős műszaki vezető is elengedhetetlen). A továbbiakban tehát a munka jellegének megfelelő szakmunkás-képesítéssel rendelkező személy felelős műszaki vezető irányítása nélkül is végezheti az építmények olyan jellegű felújítási, helyreállítási, átalakítási vagy korszerűsítési tevékenységét, melynek során az építmény tartószerkezeti rendszere nem változik meg, vagy az építmény tartószerkezetének teherbíró képességét befolyásoló olyan mértékű teherváltozás – írásos szakértői véleménnyel igazoltan – nem következik be, mely a tartószerkezet megerősítését, elbontását, megváltoztatását tenné szükségessé. Ide tartozik még az az eset is, amikor az égéstermék elvezetésére szolgáló bármilyen szerkezetű égéstermék-elvezető berendezés építésére nem kerül sor, illetve ha az építmény homlokzatának megváltoztatása (kivéve a védett építményeket) nem jár együtt annak teherhordó szerkezeti változtatásával [1997. évi LXXVIII. tv. 39. §].

Mielőtt a felelősségi szabályokra kitérnénk, ki kell emelnünk az építési törvény 39. § (1) bekezdésében található felsorolást, amely meghatározza, hogy melyek az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyhez kötött építmények építőipari kivitelezési tevékenység folytatásának legfontosabb feltételei. A b) pont kimondja, hogy a kivitelezési tevékenységet névjegyzékbe vett olyan felelős műszaki vezetőnek kell irányítania, aki egyrészt a kivitelezővel tagsági, alkalmazotti vagy megbízotti jogviszonyban áll, és aki a kivitelezési tevékenység szakirányának megfelelő jogosultsággal és egyéb feltételekkel, másrészt a kivitelezési tevékenységet végzők felett közvetlen irányítási joggal rendelkezik. A mondat első része lezárja az egyes hatóságok és a kivitelezők közötti vitát, amely arról folyt, hogy elegendő-e a felelős műszaki vezetővel megbízási szerződést kötni, a másik része pedig biztosítja a „kellő hatalmat” a felelős műszaki vezető számára (az már más kérdés, hogy ez a gyakorlatban mennyire működik).

Nem lehetséges, hogy a munkafolyamat során valamikor ne legyen felelős műszaki vezetője az építkezésnek. A felelős műszaki vezető tartós akadályoztatása esetén a kivitelezőnek kell gondoskodnia kell a helyettesítést ellátó, megfelelő jogosultsággal rendelkező személy kijelöléséről. A helyettesítés ideje alatt elvégzett építőipari kivitelezési tevékenységért a felelős műszaki vezetőt helyettesítő személy felel.

Érdemes tudni, hogy építmény vagy építményrész építőipari kivitelezése esetén a kivitelezési tevékenység teljes körű irányítását (ideértve a szakági munkákat is) a 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet 1. melléklete szerinti MV-Ép/A, MV-Ép/AM, MV-Ép/B névjegyzéki jelöléssel nyilvántartásba vett felelős műszaki vezető önállóan csak az alábbi építmények, kivitelezések esetében láthatja el:

a) a legfeljebb az alábbi jellemzőjű építményt, építményrészt érintő építőipari kivitelezési tevékenység esetén

- 300 m2 összes szintterület,

- három beépített építményszint (alápincézett, földszint+tetőtér-beépítés),

- 1000 m3 bruttó térfogat,

- 7,5 m-es építménymagasság és

- 5,4 m-es szerkezeti nyílásméret (falköz, oszlopköz, előregyártott födém), előregyártott födémszerkezet,

b) bejelentéshez kötött építményeket érintő építőipari kivitelezési tevékenység esetén,

c) polgári lőtér,

d) hírközlési építmény,

e) nem közhasználatú park, játszótér, sportpálya,

f) kerítés,

g) támfal, ha a megtámasztott föld magassága nem haladja meg az 1,5 m-t

h) műemléki területen álló meglévő építmény homlokzatán végzett építési tevékenység (pl. átalakítás, felújítás, nyílászárócsere, vakolás, színezés, felületképzés), a homlokzatára, födémére vagy tetőzetére szerelt bármely szerelvény, berendezés, antenna, antennatartó szerkezet, műtárgy létesítése, valamint az ilyen építményeken, területeken hirdetési vagy reklámcélú építmények, berendezések, szerkezetek elhelyezése során [290/2007. (X. 31.) Korm. rend. 13/A. §; 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet].

Felelősségi szabályok, feladatok

A jogviszony és a felek közötti kapcsolat rendezése mellett a felelős műszaki vezető felelőssége is egyértelművé vált, a jogszabály alapján ő felel:

a) az építményfajtának, építési tevékenységnek megfelelő jogosultságának meglétéért,

b) a szakmunka irányításáért,

c) az építmény, építményrész jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési terveknek, illetve a jogszabályban meghatározott kivitelezési terveknek megfelelő megvalósításáért, továbbá

d) az építési tevékenységre vonatkozó szakmai, minőségi és biztonsági előírások megtartásáért és

e) a munkálatok végzésének szakszerűségéért [1997. évi LXXVIII. tv. 40. §].

A Kivitelezési kódex – egyes pontokban átfedésben az Étv-vel – a felelős műszaki vezető feladatként határozza meg:

a) az építési-szerelési munkára vonatkozó jogszabályok (szakmai és minőségi követelmények), munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, műemlékvédelmi, természetvédelmi, közegészségügyi és más kötelező hatósági előírások, továbbá az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyek betartatása, azok betartásának az általa vezetett építkezésen való ellenőrzése,

b) az építőipari kivitelezési tevékenység munkafolyamatainak szakszerű megszervezése,

c) a kivitelezés során a minőségi követelmények biztosítása, a technológiai, a munkavédelmi és az egészségügyi előírások betartatása,

d) a kitűzés helyességének, valamint a talajmechanikai és egyéb vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése,

e) a szükséges minőségi vizsgálatok és mintavételek elvégeztetése,

f) az azonnali intézkedést igénylő építési műszaki feladatok meghatározása és irányítása,

g) az építési munkaterületről származó természetes építőanyagok és a bontott építési termékek - szükség szerint szakértővel történő - vizsgálatát követően döntés azok kezeléséről, építési célra való megfelelősségéről, ismételt felhasználhatóságáról, beépíthetőségéről (a döntését az építési naplóba be kell jegyeznie).

Fontos kiemelni, hogy az építési napló vezetése, ellenőrzése és lezárása, csak akkor tartozik a felelős műszaki vezető feladatkörébe, ha erre a kivitelezőtől megbízást kapott. A kivitelezői megbízástól függetlenül a felelős műszaki vezető kötelessége, hogy a kivitelezési tervektől eltérő, nem

építési (létesítési) engedélyköteles kivitelezést az építési naplóban feltüntetesse. Az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor, az építési napló alapján a hulladék-nyilvántartó lapot is ő tölti ki és adja át az építtetőnek. Az építési napló részét képezik az elvégzett építőipari kivitelezési tevékenységekre vonatkozó felelős műszaki vezetői nyilatkozatok is.

Az átadás-átvételi eljárásban és a használatbavételi engedélyezési eljárásban szükségszerűen közreműködnie kell a felelős műszaki vezetőnek és az ehhez szükséges nyilatkozatokat is meg kell tennie. Az építmény használatbavételi (fennmaradási) engedélyezéséhez (bejelentéséhez) a felelős műszaki vezetőnek szakterületére vonatkozó nyilatkozatot tesz. Az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építőipari kivitelezési tevékenységek befejezését követően a felelős műszaki vezető arról nyilatkozik, hogy

a) az építőipari kivitelezési tevékenységet a jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a jóváhagyott építészeti- műszaki tervdokumentációnak, valamint

b) a jogszabály szerinti tartalmú és rendelkezésre álló kivitelezési (megvalósítási) terveknek megfelelően,

c) az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó jogszabályok, általános érvényű és eseti előírások, így különösen a statikai és az épületenergetikai követelmények, szakmai, minőségi, környezetvédelmi és biztonsági előírások megtartásával szakszerűen végezték,

d) az építmény kivitelezése során alkalmazott műszaki megoldás az Étv. 31. §-a (2) bekezdésének c)-h) pontjában meghatározott követelményeknek (a mechanikai ellenállás és stabilitás, a tűzbiztonság, a higiénia, egészség- és környezetvédelem, a használati biztonság, a zaj és rezgés elleni védelem, az energiatakarékosság és hővédelem szempontjaiból) megfelel,

e) az épület (épületrész) a kivitelezési dokumentáció részeként készült energetikai számításban figyelembe vett méreteknek, adatoknak és anyagjellemzőknek megfelelően valósult meg és a tervezett műszaki jellemzőjű épületgépészeti berendezéseket szerelték be,

f) a külön jogszabályban előírt egyeztetés eredményeképpen a közműellátás szakszerűen biztosított,

g) az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyisége elérte-e a külön jogszabályban előírt mértéket, az előírások szerint kezelték és az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor a munkaterületről a külön jogszabályban foglaltak szerint elszállították,

h) az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas.

A vállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetőjének feladata az alvállalkozó kivitelezők felelős műszaki vezetőivel, valamint a szakági felelős műszaki vezetőkkel való együttműködés, a velük történő egyeztetések koordinálása, tevékenységük összehangolása, valamint a használatbavételi engedélyezési eljáráshoz szükséges felelős műszaki vezetői nyilatkozat megadása az alvállalkozói és a szakági felelős műszaki vezetői nyilatkozatok alapján [290/2007. (X. 31.) Korm. rend. 12-13. §; 1997. évi LXXVIII. tv. 40. §].

A felelős műszaki vezető a használatbavételi engedély megkérését (bejelentését), illetve a fennmaradási engedélykérelem benyújtását megelőzően köteles beszerezni a kéményseprő-ipari közszolgáltató nyilatkozatát is arról, hogy a kivitelezéssel érintett épített vagy szerelt égéstermék-elvezető megfelel-e a szakszerűség követelményeinek.

Itt is érdemes rögzíteni, hogy amennyiben a felelős műszaki vezetői nyilatkozat tartalma nem felel meg a fenti előírásoknak, vagy a tényállás tisztázása során bebizonyosodik, hogy tartalma valótlan, az építésügyi hatóság eljárást kezdeményez a felelős műszaki vezetői jogosultságról névjegyzéket vezető szervnél [37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend. 20. §].

Bővebb információért hívjon most! 0620 429 5712

Érintett jogszabályok: 1997. évi LXXVIII. tv.;290/2007. (X. 31.) Korm. rend.;244/2006. (XII. 5.) Korm. rend.;37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend.;

Az építészeti-műszaki tervezési jogosultság részletes szabályairól.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (2) bekezdés c) pontjában, valamint a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény 29. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az építészeti-műszaki tervezési jogosultság általános szabályairól szóló 157/1997. (IX. 26.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: R.) összhangban (34/2002. (IV.27.) FVM rendelet).

1. § (1) A rendelet tárgya az építészeti - ezen belül külön a belsőépítészeti tervezésre -, a táj- és kertépítészeti, a tartószerkezeti, a geotechnikai, a geodéziai, az épületgépészeti és az épületvillamossági - ezen belül a felvonó és mozgólépcső - tervezési szakterületekre vonatkozó jogosultság megállapítására terjed ki.

(2) Nem tárgya a rendeletnek - a geodéziai műszaki tervezés kivételével - a külön jogszabályban szabályozott sajátos építményfajták, a 200 m2-nél nagyobb alapterületű föld alatti tárolóterek tervezése, valamint az építészeti-műszaki tervezési tervpályázatok.

(3) A műemlékekkel kapcsolatos építészeti-műszaki tervezés során e rendeletet a külön jogszabályok eltérő rendelkezéseinek hiányában kell alkalmazni.

2. § (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó építészeti-műszaki tervezési szakterületeken önálló tervezési tevékenység - az R. 3. §-ának (1) bekezdésében meghatározott - tervezői vagy - az R. 3. §-ának (3) bekezdésében meghatározott - teljes körű tervezői (a továbbiakban: vezető tervezői) jogosultsággal folytatható.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó tervezési szakterületeken a tervezői jogosultság megállapításához szükséges szakmai gyakorlati időbe az építésügyi igazgatásban döntés-előkészítő munkakörben, valamint az építőipari kivitelezésben felelős műszaki vezetői vagy építési műszaki ellenőri tevékenységgel, illetőleg geodéziai tervezési szakterületen a földügyi igazgatásban szerzett gyakorlati idő felét be kell számítani.

3. § (1) A vezető tervezői jogosultság megállapításához szükséges szakmai feltételek:

a) valamennyi tervezési szakterület esetében a kérelmezett tervezési szakterület képzettségi követelményeinek megfelelő (szakirányú) egyetemi végzettség és legalább 6 év tervezési gyakorlat; továbbá

b) a mérnöki kamarák hatáskörébe tartozó tervezési szakterületeken,

ba) a bejegyezni kért tervezési szakterület képzettségi követelményeinek részben megfelelő (részlegesen szakirányú) egyetemi végzettség kétéves tervezői továbbképzéssel és legalább 10 év tervezési gyakorlat,

bb) a bejegyezni kért tervezési szakterület képzettségi követelményeinek megfelelő (szakirányú) főiskolai végzettség kétéves tervezői továbbképzéssel és legalább 10 év tervezési gyakorlat.A gyakorlati időbe a továbbképzést megelőző szakirányú tervezői gyakorlat is beszámít.

(2) A vezető tervezői jogosultság megállapításához szükséges szakmai feltételeket nem kell vizsgálni, ha a kérelmező a bejegyezni kért tervezői szakterületen kiemelkedő építészeti-műszaki tervezési tevékenységéért Kossuth-díjat, Széchenyi-díjat, Ybl-díjat, Pro Architectura-díjat kapott, illetve belsőépítészeti tervezésért Munkácsy-díjat vagy Ferenczy-díjat kapott.

4. § (1) A vezető tervezői jogosultság iránti kérelmet annál a területi szakmai kamaránál kell nyújtani, amelynek a kérelmező a tagja. A vezető tervezői jogosultság megállapítása több szakterületre is kérhető, ez esetben a kérelmet szakterületenként külön kell benyújtani. A kérelemhez - ha azzal a kamara még nem rendelkezik - csatolni kell:

a) a végzettséget tanúsító okiratok másolatát,

b) a szakirányú tervezői gyakorlati időt bizonyító iratok másolatát,

c) a kérelmező korábbi tervezői tevékenységének dokumentumait,

d) a kérelmező részletes szakmai önéletrajzát,

e) érvényes erkölcsi bizonyítványt.

(2) Az (1) bekezdés szerinti dokumentumok másolatai lehetnek közjegyző által hitelesített másolatok vagy az eredeti oklevél egyidejű bemutatása esetén benyújtott egyszerű másolat, amelyre az illetékes szakmai kamara rájegyzi az eredetivel való egyezés tényét.

(3) A tervezői tevékenység dokumentumainak minősülnek a tervezőként vagy társtervezőként tervezett és megvalósult jelentősebb építményeknek, illetve azok szerkezeteinek, műszaki berendezéseinek a szakterület szempontjából legjellemzőbb tervlapjai és fényképei, továbbá tervezési vagy fejlesztési pályázatok tervlapjai, egyéb tervdokumentumok, díjak, elismerések.

5. § (1) A vezető tervezői jogosultság megállapítása iránti kérelmet - a gyakorlati idő szakmai tartalma alapján - a Kamara szakmai bizottsága véleményezi a következő szempontok szerint:

a) a bemutatott tervek a korszerű tudományos-technikai színvonalnak megfelelnek-e,

b) a tervezési folyamatban való jártasság,

c) a megtervezett és megépült építmények többrétű és magas szakmai színvonalú tervezői tevékenységet dokumentálnak-e, megalapozzák-e a vezető tervezői fokozat megállapítását.

(2) Mind a bizottság, mind a kérelmező kezdeményezheti a személyes meghallgatást, továbbá a bemutatott építmények helyszíni megtekintését.

(3) A szakmai bizottság véleményét írásba foglalja és részletesen indokolja.

6. § (1) A tervezői névjegyzék vezetéséhez szükséges tervezői tevékenységi köröket, tervezői fokozatokat, valamint a tervezési szakterületeknek megfelelő szakképesítéseket a melléklet tartalmazza.

(2) A kérelmező szerzi be a mellékletben nem említett, illetve nem azonosítható felsőfokú végzettségek esetében a szakterületnek való megfelelőség (szakirányúság) igazolását, valamint kezdeményezi a külföldön szerzett végzettség egyenértékűségének megállapíttatását, illetve honosíttatását.

(3) A (2) bekezdésben említett esetekben a végzettség szakterületnek való megfelelősége, továbbá az egyenértékűség megállapítása során - beleértve a kreditpontokban meghatározható egyenértékűséget is - a szakterület szerint hatáskörrel rendelkező országos szakmai kamarának a szakirányú képzést nyújtó felsőoktatási intézménnyel egyetértésben kiadott állásfoglalása az irányadó, amelyhez a leckekönyv, az oklevél (vagy ezek hiteles másolata) benyújtása szükséges.

(4) A tervezők számára a tervezői névjegyzékbe való bejegyzésről szóló államigazgatási határozatban nyilvántartási számot kell megállapítani, amelynek tartalmaznia kell

a) a tervezési szakterület vagy részterület megnevezését,

b) a tervezői fokozatot,

c) kamarai azonosító számát, amely kamarai tagságra nem jogosult személyek esetében a névjegyzékbe való bejegyzés sorszáma,

d) a tervezői névjegyzéki bejegyzés, illetve megújítási kérelem esetén a megújítás évszámát.

7. § (1) A Magyar Építész Kamara által vezetett névjegyzékben:

a) az építészeti, ezen belül külön a belsőépítészeti tervezési szakterületen (a névjegyzéki bejegyzés betűjele: É, BÉ) 

b) a táj- és kertépítészeti tervezési szakterületen (a névjegyzéki bejegyzés betűjele: K). 

(2) A Magyar Mérnöki Kamara által vezetett névjegyzékben: 

a) a tartószerkezeti tervezési szakterületen (a névjegyzéki bejegyzés betűjele: T),

b) az épületgépészeti (névjegyzéki bejegyzés betűjele: G), ezen belül a felvonó és mozgólépcső tervezési szakterületen (a névjegyzéki bejegyzés betűjele: Gf),

c) az épületvillamossági tervezési szakterületen (névjegyzéki bejegyzés jele: V),

d) a geotechnika tervezési szakterületen (névjegyzéki bejegyzés jele: GT),

e) a geodézia tervezési szakterületen (névjegyzéki bejegyzés jele: GD).

(3) A Magyar Mérnöki Kamara a tervezési szakterületeken belül részterületeket állapíthat meg a részlegesen szakirányú felsőfokú végzettségek sajátosságainak figyelembevételével.

(4) A tervezői fokozatok és jelölésük a tervezői névjegyzékben

a) teljes körű (vezető) tervezői jogosultság: 1

b) tervezői jogosultság: 2

(5) A Magyar Építész Kamara az építészeti tervezési szakterületen

a) korábbi jogszabály alapján: 3

b) a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Mkt.) 52/A. §-ában foglaltak alapján felsőfokú végzettség hiányában ÉKE, valamint ÉK tervezői fokozatokat is nyilvántart.

(6) Az e rendelet hatálybalépésekor kamarai határozattal névjegyzékben lévő tervezővel - külön kérelem benyújtása és igazgatási szolgáltatási díj kiszabása nélkül - határozatban kell közölni, ha korábbi jogszabály alapján megállapított névjegyzéki besorolása, illetve a hozzá kapcsolódó tevékenységi kör e rendelet alapján módosul. A határozat kézhezvételéig a tervező a korábbi névjegyzéki bejegyzés alapján tevékenységét változatlan körben folytathatja.

8. § Az Mkt. 1. § (4) bekezdése szerinti eseti engedély iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerint illetékes területi szakmai kamarához benyújtott kérelemhez igazolni kell

a) a szakirányú felsőfokú szakképesítést és a szakmai gyakorlati időt,

b) az építtető és a tervező hozzátartozói minőségét, valamint

 mellékelni kell

 c) egy hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt,

 d) az eljáráshoz külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló csekkszelvény másolatát.

9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg az építészeti-műszaki tervezési jogosultság részletes feltételeiről szóló 32/1997. (XI. 19.) KTM rendelet, valamint az ezt módosító 104/1999. (XII. 20.) FVM rendelet és a 109/2001. (XII. 27.) FVM rendelet hatályát veszti.

Bővebb infóért hívjon most! 0620 429 5712