A felelős műszaki vezető és az építésügyi műszaki szakértő nyilatkozata (193/2009. (IX. 15.) Korm. Rendelet)

20. § (1) A felelős műszaki vezető a használatbavételi vagy fennmaradási engedély kérelmezése, vagy a használatbavételi bejelentés előtt az érintett közműszolgáltatóval a 19. § (2) bekezdésében meghatározott követelmények teljesítése tekintetében egyeztet.

(2) Az építmény használatbavételi vagy fennmaradási engedély iránti kérelméhez, vagy a használatbavételi bejelentéshez a felelős műszaki vezetőnek szakterületére vonatkozóan az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet szerinti nyilatkozatot kell mellékelnie.

(3) Ha az építőipari kivitelezési tevékenységet több vállalkozó kivitelező végezte, illetve ennek megfelelően több felelős műszaki vezető irányította, az építtető vagy helyszíni megbízottja (az építési műszaki ellenőr) köteles gondoskodni arról, hogy az összes felelős műszaki vezetői nyilatkozat - a használatbavételi engedélyezési eljárás során - az építési napló részeként szükség esetén az építésügyi hatóság rendelkezésére álljon.

(4) Fennmaradási engedélyezéskor felelős műszaki vezető hiányában építésügyi műszaki szakértő nyilatkozata szükséges a (2) bekezdésben foglaltak igazolására.

(5) A felelős műszaki vezető, illetve szükség esetén az építésügyi műszaki szakértő a használatbavételi engedély kérelmezését vagy a használatbavétel bejelentését, illetve a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtását megelőzően - érintettsége esetén - beszerzi a kéményseprő-ipari közszolgáltató nyilatkozatát arról, hogy a kivitelezett égéstermék-elvezető megfelel-e a szakszerűség követelményeinek.

(6) Ha a felelős műszaki vezetői, illetve építésügyi műszaki szakértői nyilatkozat tartalma nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, vagy a tényállás tisztázása során bebizonyosodik, hogy tartalma valótlan, továbbá ha az építési műszaki ellenőr nem tett eleget a (3) bekezdésben foglaltaknak, az építésügyi hatóság e tényt bejelenti a felelős műszaki vezetői, az építési műszaki ellenőri, illetve az építésügyi műszaki szakértői jogosultságról névjegyzéket vezető szervnek.

A válságos időszakban az emberek többsége megfontoltabban dönt. Első gondolatuk talán az olcsóbb megoldás, aztán rájönnek, hogy a "nem megfelelőre", ill. a "kockázatosra" nincs pénzük, ugyanis nincs második lehetőségük.

Miért felel a felelős?

Bevallom, sosem értettem az építkezők idegeskedését. Az engedélyköteles építkezések esetén kötelező a felelős műszaki vezető jelenléte az építkezésen. Márpedig, ha a nevében ott van, hogy felelős , akkor ő a kivitelezésért felelősséget kell, hogy vállaljon. Nagy gyakorlattal rendelkező műszaki szakemberekkel vállaljuk mindenfajta építőipari tevékenység felelős műszaki vezetés-ét.
Mivel  a felelős műszaki vezetés rendkívül összetett feladat ezét az aktuális építőipari tevékenységre irányuló felelős műszaki vezetéssel kapcsolatban kérje konkrét árajánlatunkat.

A hatályos törvény előírja, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység csak és kizárólag felelős műszaki vezető irányítása alatt végezhető. Felelős műszaki vezetést csak megfelelő képzettséggel és gyakorlattal rendelkező szakember láthatja el. Sőt mindezen túl a Fővárosi Közigazgatási Hivatal által nyilvántartott névjegyzékben is a megfelelő jogosultsággal kell, hogy rendelkezzen.
A felelős műszaki vezető legfontosabb feladatai közé tartozik az építési napló megnyitása, valamint annak ellenőrzése és lezárása. A felelős műszaki vezető feladata az építési tevékenységgel kapcsolatos jogszabályok betartása és betartatása. A felelős műszaki vezető feladata továbbá az is, hogy a hatósági engedélyekben megfogalmazottak alapján történjen az építőipari kivitelezés. És a felelős műszaki vezető feladata az is, hogy az engedélyezet tervdokumentáció szerint valósuljon meg minden építőipari kivitelezés. A felelős műszaki vezető feladata, a kitűzés helyességének ellenőrzése. A felelős műszaki vezető feladata a talajmechanikai és egyéb vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése. A felelős műszaki vezető feladata a szükséges vizsgálatok és mintavételek elvégeztetése. A felelős műszaki vezető feladata az azonnali intézkedéseket igénylő építési műszaki feladatok meghatározása és irányítása.
A felelős műszaki vezető feladata az építtetővel illetve annak helyszíni képviselőjével (építési műszaki ellenőr), továbbá az esetleges alvállalkozók felelős műszaki vezetőivel való együttműködés. A felelős műszaki vezető feladata az átadás-átvételi eljárásban, illetőleg a használatbavételi engedélyezési eljárásban való közreműködés és az ehhez szükséges nyilatkozatok megtétele. 

Felelős műszaki vezetőnek minden olyan építkezésen tevékenykednie kell, amelyet engedély alapján végeznek. Komoly félreértéseket okoz az, hogy a felelős műszaki vezető nem az építtető, hanem a kivitelező megbízottja, és éppen ezért nem az építtető érdekében végzi a tevékenységét.

Felelős műszaki vezető fogalma:

az építési munkaterületen végzett építési-szerelési munkát az Építési törvényben meghatározott felelősséggel irányító személy, tevékenysége a vállalkozó (alvállalkozó) kivitelező építési szerződésében vállalt építőipari kivitelezési tevékenységnek vagy meghatározott részének irányítására terjed ki. A felelős műszaki vezető egyes tevékenységek (pl. munkahelyi irányítás), illetve építési-szerelési szakterületek irányításával a tevékenységnek megfelelő - külön jogszabály szerinti - képesítéssel rendelkező személyt is megbízhat.

Kötelező a felelős műszaki vezető alkalmazása:

Főszabály szerint minden építési munkaterületen végzett építési-szerelési munkához elengedhetetlen a felelős műszaki vezető alkalmazása. A 2006. májusát megelőző jogszabályi rendelkezés szerint az építmények teherhordó szerkezeteit nem érintő javító, karbantartó, felújító tevékenység esetében nem volt szükséges felelős műszaki vezetőre, függetlenül attól, hogy engedélyköteles volt-e az építkezés. Fontos kiemelni, hogy az Építési törvény jelenlegi szakasza kibővítette és pontosította azokat az eseteket, amikor nem kötelező a felelős műszaki vezető munkája, és az alapfeltétel az, hogy a tevékenységhez ne kelljen építési engedélyt kérni (amihez engedély kell, ahhoz a felelős műszaki vezető is elengedhetetlen). A továbbiakban tehát a munka jellegének megfelelő szakmunkás-képesítéssel rendelkező személy felelős műszaki vezető irányítása nélkül is végezheti az építmények olyan jellegű felújítási, helyreállítási, átalakítási vagy korszerűsítési tevékenységét, melynek során az építmény tartószerkezeti rendszere nem változik meg, vagy az építmény tartószerkezetének teherbíró képességét befolyásoló olyan mértékű teherváltozás – írásos szakértői véleménnyel igazoltan – nem következik be, mely a tartószerkezet megerősítését, elbontását, megváltoztatását tenné szükségessé. Ide tartozik még az az eset is, amikor az égéstermék elvezetésére szolgáló bármilyen szerkezetű égéstermék-elvezető berendezés építésére nem kerül sor, illetve ha az építmény homlokzatának megváltoztatása (kivéve a védett építményeket) nem jár együtt annak teherhordó szerkezeti változtatásával [1997. évi LXXVIII. tv. 39. §].

Mielőtt a felelősségi szabályokra kitérnénk, ki kell emelnünk az építési törvény 39. § (1) bekezdésében található felsorolást, amely meghatározza, hogy melyek az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyhez kötött építmények építőipari kivitelezési tevékenység folytatásának legfontosabb feltételei. A b) pont kimondja, hogy a kivitelezési tevékenységet névjegyzékbe vett olyan felelős műszaki vezetőnek kell irányítania, aki egyrészt a kivitelezővel tagsági, alkalmazotti vagy megbízotti jogviszonyban áll, és aki a kivitelezési tevékenység szakirányának megfelelő jogosultsággal és egyéb feltételekkel, másrészt a kivitelezési tevékenységet végzők felett közvetlen irányítási joggal rendelkezik. A mondat első része lezárja az egyes hatóságok és a kivitelezők közötti vitát, amely arról folyt, hogy elegendő-e a felelős műszaki vezetővel megbízási szerződést kötni, a másik része pedig biztosítja a „kellő hatalmat” a felelős műszaki vezető számára (az már más kérdés, hogy ez a gyakorlatban mennyire működik).

Nem lehetséges, hogy a munkafolyamat során valamikor ne legyen felelős műszaki vezetője az építkezésnek. A felelős műszaki vezető tartós akadályoztatása esetén a kivitelezőnek kell gondoskodnia kell a helyettesítést ellátó, megfelelő jogosultsággal rendelkező személy kijelöléséről. A helyettesítés ideje alatt elvégzett építőipari kivitelezési tevékenységért a felelős műszaki vezetőt helyettesítő személy felel.

Érdemes tudni, hogy építmény vagy építményrész építőipari kivitelezése esetén a kivitelezési tevékenység teljes körű irányítását (ideértve a szakági munkákat is) a 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet 1. melléklete szerinti MV-Ép/A, MV-Ép/AM, MV-Ép/B névjegyzéki jelöléssel nyilvántartásba vett felelős műszaki vezető önállóan csak az alábbi építmények, kivitelezések esetében láthatja el:

a) a legfeljebb az alábbi jellemzőjű építményt, építményrészt érintő építőipari kivitelezési tevékenység esetén

- 300 m2 összes szintterület,

- három beépített építményszint (alápincézett, földszint+tetőtér-beépítés),

- 1000 m3 bruttó térfogat,

- 7,5 m-es építménymagasság és

- 5,4 m-es szerkezeti nyílásméret (falköz, oszlopköz, előregyártott födém), előregyártott födémszerkezet,

b) bejelentéshez kötött építményeket érintő építőipari kivitelezési tevékenység esetén,

c) polgári lőtér,

d) hírközlési építmény,

e) nem közhasználatú park, játszótér, sportpálya,

f) kerítés,

g) támfal, ha a megtámasztott föld magassága nem haladja meg az 1,5 m-t

h) műemléki területen álló meglévő építmény homlokzatán végzett építési tevékenység (pl. átalakítás, felújítás, nyílászárócsere, vakolás, színezés, felületképzés), a homlokzatára, födémére vagy tetőzetére szerelt bármely szerelvény, berendezés, antenna, antennatartó szerkezet, műtárgy létesítése, valamint az ilyen építményeken, területeken hirdetési vagy reklámcélú építmények, berendezések, szerkezetek elhelyezése során [290/2007. (X. 31.) Korm. rend. 13/A. §; 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet].

Felelősségi szabályok, feladatok

A jogviszony és a felek közötti kapcsolat rendezése mellett a felelős műszaki vezető felelőssége is egyértelművé vált, a jogszabály alapján ő felel:

a) az építményfajtának, építési tevékenységnek megfelelő jogosultságának meglétéért,

b) a szakmunka irányításáért,

c) az építmény, építményrész jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési terveknek, illetve a jogszabályban meghatározott kivitelezési terveknek megfelelő megvalósításáért, továbbá

d) az építési tevékenységre vonatkozó szakmai, minőségi és biztonsági előírások megtartásáért és

e) a munkálatok végzésének szakszerűségéért [1997. évi LXXVIII. tv. 40. §].

A Kivitelezési kódex – egyes pontokban átfedésben az Étv-vel – a felelős műszaki vezető feladatként határozza meg:

a) az építési-szerelési munkára vonatkozó jogszabályok (szakmai és minőségi követelmények), munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, műemlékvédelmi, természetvédelmi, közegészségügyi és más kötelező hatósági előírások, továbbá az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyek betartatása, azok betartásának az általa vezetett építkezésen való ellenőrzése,

b) az építőipari kivitelezési tevékenység munkafolyamatainak szakszerű megszervezése,

c) a kivitelezés során a minőségi követelmények biztosítása, a technológiai, a munkavédelmi és az egészségügyi előírások betartatása,

d) a kitűzés helyességének, valamint a talajmechanikai és egyéb vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése,

e) a szükséges minőségi vizsgálatok és mintavételek elvégeztetése,

f) az azonnali intézkedést igénylő építési műszaki feladatok meghatározása és irányítása,

g) az építési munkaterületről származó természetes építőanyagok és a bontott építési termékek - szükség szerint szakértővel történő - vizsgálatát követően döntés azok kezeléséről, építési célra való megfelelősségéről, ismételt felhasználhatóságáról, beépíthetőségéről (a döntését az építési naplóba be kell jegyeznie).

Fontos kiemelni, hogy az építési napló vezetése, ellenőrzése és lezárása, csak akkor tartozik a felelős műszaki vezető feladatkörébe, ha erre a kivitelezőtől megbízást kapott. A kivitelezői megbízástól függetlenül a felelős műszaki vezető kötelessége, hogy a kivitelezési tervektől eltérő, nem

építési (létesítési) engedélyköteles kivitelezést az építési naplóban feltüntetesse. Az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor, az építési napló alapján a hulladék-nyilvántartó lapot is ő tölti ki és adja át az építtetőnek. Az építési napló részét képezik az elvégzett építőipari kivitelezési tevékenységekre vonatkozó felelős műszaki vezetői nyilatkozatok is.

Az átadás-átvételi eljárásban és a használatbavételi engedélyezési eljárásban szükségszerűen közreműködnie kell a felelős műszaki vezetőnek és az ehhez szükséges nyilatkozatokat is meg kell tennie. Az építmény használatbavételi (fennmaradási) engedélyezéséhez (bejelentéséhez) a felelős műszaki vezetőnek szakterületére vonatkozó nyilatkozatot tesz. Az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építőipari kivitelezési tevékenységek befejezését követően a felelős műszaki vezető arról nyilatkozik, hogy

a) az építőipari kivitelezési tevékenységet a jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a jóváhagyott építészeti- műszaki tervdokumentációnak, valamint

b) a jogszabály szerinti tartalmú és rendelkezésre álló kivitelezési (megvalósítási) terveknek megfelelően,

c) az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó jogszabályok, általános érvényű és eseti előírások, így különösen a statikai és az épületenergetikai követelmények, szakmai, minőségi, környezetvédelmi és biztonsági előírások megtartásával szakszerűen végezték,

d) az építmény kivitelezése során alkalmazott műszaki megoldás az Étv. 31. §-a (2) bekezdésének c)-h) pontjában meghatározott követelményeknek (a mechanikai ellenállás és stabilitás, a tűzbiztonság, a higiénia, egészség- és környezetvédelem, a használati biztonság, a zaj és rezgés elleni védelem, az energiatakarékosság és hővédelem szempontjaiból) megfelel,

e) az épület (épületrész) a kivitelezési dokumentáció részeként készült energetikai számításban figyelembe vett méreteknek, adatoknak és anyagjellemzőknek megfelelően valósult meg és a tervezett műszaki jellemzőjű épületgépészeti berendezéseket szerelték be,

f) a külön jogszabályban előírt egyeztetés eredményeképpen a közműellátás szakszerűen biztosított,

g) az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyisége elérte-e a külön jogszabályban előírt mértéket, az előírások szerint kezelték és az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor a munkaterületről a külön jogszabályban foglaltak szerint elszállították,

h) az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas.

A vállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetőjének feladata az alvállalkozó kivitelezők felelős műszaki vezetőivel, valamint a szakági felelős műszaki vezetőkkel való együttműködés, a velük történő egyeztetések koordinálása, tevékenységük összehangolása, valamint a használatbavételi engedélyezési eljáráshoz szükséges felelős műszaki vezetői nyilatkozat megadása az alvállalkozói és a szakági felelős műszaki vezetői nyilatkozatok alapján [290/2007. (X. 31.) Korm. rend. 12-13. §; 1997. évi LXXVIII. tv. 40. §].

A felelős műszaki vezető a használatbavételi engedély megkérését (bejelentését), illetve a fennmaradási engedélykérelem benyújtását megelőzően köteles beszerezni a kéményseprő-ipari közszolgáltató nyilatkozatát is arról, hogy a kivitelezéssel érintett épített vagy szerelt égéstermék-elvezető megfelel-e a szakszerűség követelményeinek.

Itt is érdemes rögzíteni, hogy amennyiben a felelős műszaki vezetői nyilatkozat tartalma nem felel meg a fenti előírásoknak, vagy a tényállás tisztázása során bebizonyosodik, hogy tartalma valótlan, az építésügyi hatóság eljárást kezdeményez a felelős műszaki vezetői jogosultságról névjegyzéket vezető szervnél [37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend. 20. §].

Ingyenes konzultáció!

Most ingyenes telefonos, vagy személyes tanácsadással segítünk Önnek, tervezési, kivitelezési, ügyintézési kérdésekben!

Hívjon bennünket!   Tel.: 20/ 429 5712

Bővebb információért a témakör megadásával HÍRLEVÉL is kérhető!:  http://www.epiteszmernok-tervezo.hu/gx-design-studio

Célja – bár különféle módszereket alkalmaznak – ugyanaz: a legmegfelelőbb ajánlat beszerzése a legelőnyösebb áron és a legjobb kiszolgálással.

A versenytárgyalásos módszer pozitív mivolta, úgy tűnik, vitathatatlan még abban az esetben is, ha figyelembe vesszük, hogy ez a módszer több adminisztrációt és munkát igényel. Tekintsük át, melyek ezek a pozitívumok.

A tendereztetés előnyei. A versenytárgyalásos módszer előnyei közé tartoznak a következők:

  • nyilvános számonkérhetőség,
  • nyíltság és tisztesség,
  • értékelhető információk a döntéshez,
  • szigorúbb követelmények a színvonalat illetően,
  • az egészséges verseny ösztönzése,
  • a hatékonyan működő résztvevők serkentése,
  • jobban kiépített kapcsolat a bonyolító és kivitelező között,
  • mérhető és ellenőrizhető teljesítmény

Ennek indítóoka a gazdaságos és racionális munkára való törekvés.

A pályáztatást alaposan elő kell készíteni. Nagyon fontos az értékelési szempontok gondos megválasztása. A tapasztalatok azt mutatják, hogy sok esetben a legalacsonyabb ár nem jelenti egyben a legjobb szolgáltatást is. Feltétlenül meg kell vizsgálni a szolgáltatás minőségét, referenciákat beszerezni. Az ársorok egyoldalú összevetése alkalmatlan az összehasonlításra.

Telefonos, vagy személyes tanácsadással segítünk Önnek tervezési, építési kérdésekben!

Hívjon bennünket!   Tel: 20/ 429 5712

Bővebb információért a témakör megadásával ingyenes HÍRLEVÉL is kérhető!: http://www.epiteszmernok-tervezo.hu/gx-design-studio

 

Gyakori kérdés, hogy milyen sorrendben kell az egyes szakmákat felvonultatni az építkezésen, az egyes munkafázisokon keresztül hogyan épül a ház. Ez mindig függhet az épület kialakításától, alkalmazott technológiától is. Az alábbi lista egy általános jellemző sorrendet mutat alápincézetlen családi ház építésénél.

  • Mindenképpen könnyebbség, ha a helyszínen rendelkezésre áll már a víz, villany. Ha nincs, célszerű minél hamarabb gondoskodni az ideiglenes ellátásról.

  • Épület kitűzése.

  • Humusz leszedés, gyommentesítés

  • Alapok kiásása, szükség esetén talajcsere, tömörítés.

  • Alapok zsaluzása, betonozása, legtöbbször vasszereléssel

  • Lábazati fal készítése - általában beton zsalukőből, vasalással, betonozva

  • Feltöltés készítése, tömörítéssel

  • Épület alatti víz, és csatorna vezetékek elhelyezése (gépészet!)

  • Vízszigetelés aljzatának betonozása („szerelő beton”)

  • Bitumenes lemez szigetelés a teherhordó falak alatti sávban, túlnyúlással

  • Földszinti teherhordó falak falazása

  • Nyílás áthidalók beépítése

  • Szilárd födém esetén: födémszerkezet készítése

    • Monolit vasbeton födém esetén célszerű az elektromos védőcsövek elhelyezése betonozás előtt (villanyszerelő!)

  • Szilárd födém nélkül: koszorú készítése

  • (szerkezetépítés ismétlése a szintszámnak megfelelően)

  • Lépcső készítse: a felső (érkeztető) födém elkészülte után bármikor

  • Kémény építése: a szerkezettel párhuzamosan, általában egy szint elmaradással, modern köpenyelemes samott típusoknál legtöbbször a szerkezet megépítése után egy munkafázisban

  • Térfal magasítás falazása

  • Térdfal koszorú készítése

  • Tető ácsmunka

  • Kémény befejezése

  • Tetőfedés, bádogozás, ereszcsatorna

  • Válaszfalak építése, ahol szükséges előtte bitumenes lemez szigetelés elhelyezése

    • (Legkésőbb ekkorra el kell dönteni, hogy a belső ajtók Msz, vagy német szabvány szerintiek lesznek, a nyílásméretet ennek megfelelően kell kialakítani)

  • Elektromos védőcsövek elhelyezése falakba, mennyezetre

  • Belső vakolás / glettelés

  • Vízszigetelés befejezése a kimaradt felületeken

  • Víz, csatorna, fűtés alapszerelés, nyomáspróba (gépészet!)

  • Úsztató réteg; aljzat hő, és hangszigetelésének elhelyezése

  • Aljzatbeton vagy esztrich

  • Homlokzati nyílászárók beépítése

  • Káva vakolás

  • Hideg burkolatok

  • Mázolás, festés

  • Belső ajtók beépítése – egyes típusok esetében előfordul későbbi beépítés, akár a festés után is.

  • Meleg burkolatok

  • Szerelvényezés (gépészet, villanyszerelés!)

  • Homlokzati munkák a homlokzati nyílászárók beépítése után bármikor.

A fenti sorrendtől természetesen sok esetben el lehet térni az egyes tervek megvalósításának érdekében, azonban mindig ismernünk kell a megoldásokat, az eltérés következményeit, és szakszerűen, csakis első osztályú minőségben kell tudnunk kezelni azokat.

Bármely sorrend esetében biztosítani kell a különböző szakmák közötti technológiai és organizációs folyamatosságot egymás munkáinak hátráltatása nélkül, és a végeredmény illetve a határidő szempontjából is alapvető fontosságú minden első osztályúan elvégzett munka megvédése.

Mégtöbb infóért keresse bátran! :  www.epiteszmernok-tervezo.hu

Tel.: +36 20 429 5712

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Konkrét munkákkal, műszaki ellenőrzéssel, illetve további információkkal kapcsolatban lépjenek velünk kapcsolatba elérhetőségeinken keresztül!


Fotó realisztikus vagy makettszerű megjelenítésben készítünk külső-belső látványtervet, épületek fotóba illesztését. Az egyedi igényeket a teljes folyamat alatt (modellezés, textúrázás, kamera-, fénybeállítás) Kiemelten kezeljük.

LÁTVÁNYTERVEZÉS, TERV FELDOLGOZÁS, CAD RAJZOLÁS

Vállaljuk az összes tervfázis elkészítését koncepció tervtől fotorealisztikus látványterv készítésén keresztül, kiviteli tervig, valamint más építész irodák terveinek feldolgozását is.

ÉPÜLETFELMÉRÉS, DOKUMENTÁLÁS, MAKETTEZÉS

Igény szerinti léptékben, részletezettséggel készítjük el a kért felmérést, dokumentálást, makettezést, látványterv készítést, legyen szó új építésű házról, műemléki épületről, vagy tervről. A ervezett vagy meglévő épületet makett formájában bemutatjuk, monokróm vagy akár  teljesen élethű színekben modellezzük, látványtervet készítünk. 

Vannak akik felesleges hókuszpókusznak tartják a látványtervek készítését, pedig az építészeti, belsőépítészeti, lakberendezés tervezés során a tervező és a megrendelő közötti kommunikáció legbiztosabb formája a látványterv készítés. A tervek látványtervekkel való bemutatása és a látványtervek elfogadása rengeteg félreértést megelőzhet! Ezek segítségével könnyedén el tudjuk magyarázni a száraz műszaki dokumentációt és megértetni a tervezés során felmerült problémákat. Így a szükséges kompromisszumokat is könnyebb elfogadtatni megfelelő látványterv készítésével.

Tömegvázlat: A speciálisan építészek számára fejlesztett építészeti, látványterv készítő programoknak köszönhetően, már a tervezés elején 3D-ben készül virtuális modell az épületről. A kezdeti stádiumban ezek még csak sematikus modellek, ahhoz hogy igazán a valóságot ábrázoló képet kapjunk, nagyon sok effektet kell alkalmaznunk a látványtervezés során. A makett készítéshez hasonlóan a modellezés során ki kell vágni, faragni az épületeket alkotó részeket, azokat be kell rendezni és ezek elemeit ki kell festeni, azaz meg kell adni, hogy milyen anyagból lesznek. Ezt követően modellezni kell a valóságban előforduló fényeket, és környezetet. A különböző szoftverek által készített képek minősége elsősorban azon múlik, hogy az egyes anyagok felületét (csillogás, tükröződések, átlátszóság) hogyan jelenítjük meg. Ha ez megvan, számtalan látvány "fényképet" csinálhatunk az elkészült makettről, vagy akár animációt, így megbízóként minden egyes részlett pontosan megismerhető, nem kell félni a megvalósítás során az olyan gondolatoktól hogy „én nem ilyet akartam”.

Az építész dokumentáció készítésre fejlesztett programok látványterveinek minősége természetesen elmarad a kifejezetten látványterv és animáció készítésre alkalmas programok minőségétől. De ami a fontos, hogy a megrendelő ne csak műszaki terveket és alaprajzokat lásson, hanem térbeli modellt is. Természetes hogy a legtöbb ember nem tudja pontosan megjeleníteni csak a két dimenziós alaprajzokra, homlokzati rajzokra és fantáziájára támaszkodva azt, hogyan képzelje el térben, mit is lát a terveken. A látványtervek célja, hogy az épület és a terek arányait érzékelni lehessen.

Fotorealisztikus látványtervek: A 3d-s modell készítésénél meg kell találni azt a részletgazdagsági szintet, amely elég részletes ahhoz, hogy látványterv valósághű legyen, de nem túl részletes, hogy a számítógép kezelni tudja. A látványterv készítő szakértelmén múlik, hogy bizonyos részleteket 3d-s modellezéssel, vagy a felületre vetített képpel, esetleg más effektekkel old meg. Az adott épületet a valósághoz hasonló környezetbe kell illeszteni a látványtervezés során. Ha szükséges, meg kell modellezni a szomszéd épületeket, utakat, járdákat, vagy természeti elemeket, fákat. A modell részeit ezután anyagokkal kell ellátni, majd meg kell világítani, vagy modellezni kell a természetes megvilágítást. Akkor jó a látványterv ha az ember szemmagasságából az emberi látószöghöz hasonló szögben készítünk képet. A jól végzett munka meghozza eredményét, olyan képek formájában, amelyekről átlagos szemlélő nem tudja megmondani, hogy nem a valóságról készült fotó, hanem látványterv.

Hogyan segíti az eladást: Ingatlant vásárlóknak jogos igénye, hogy a lehető legteljesebb képet kapják már vásárláskor. Erre a célra általában külső látványterveket készítünk, illetve az alaprajzi kialakításról, a bútorok javasolt elrendezéséről axonometrikus felülnézeti képeket. A cél a helyiségek, közlekedők méretének és arányának érzékeltetése, hiszen ebben az esetben egy elképzelt optimális kialakításról van szó. Az egyéni igények figyelembevétele további tervezés kérdése. A fotórealisztikus látványtervekre általában akkor van szükség, ha befektetési céllal építünk. A látványképek bemutatása része lehet üzleti tervünk prezentálásának is.

            Összefoglalva: A látványterv, pontosabban a 3D-s modell készítése, gyakorlatilag része a tervezésnek a tervek prezentációjának és bemutatásának. A látványtervezés folyamán változik a látvány tervek kidolgozottsága. A megbízói igények figyelembe vételével dönt a szakember arról hogy menyire lesz részletgazdag az adott látványterv. Üzlet és iroda helyiségek vagy egyéb befektetési céllal készülő látvány terveknél, még fontosabb a megfelelő minőségű látványtervek megléte.

 

Éljen a GX Design Stúdió által nyújtott 1 órás ingyenes tanácsadás/konzultáció lehetőségével, és bátran keressen minket, szívesen segítünk!              Tel.: 06 20/ 429 5712