Vályogház tervezés

A vályog nem más, mint agyagos földbe kevert szerves anyag általában növényi eredetű, nád, szalma, törek, pelyva. Ebből az anyagból épített családi ház is rendkívűl tartós tud maradni. Az egyik legrégibb ma is álló vályogépület egy 30 m magas minaret, mely 1500 körül épült. Különböző technológiákkal épültek vályogházak, de a legújabb szabályozások szerint ma Magyarországon csak a vályogtéglával épülhet jelenleg vályog családi ház. Építése ott gazdaságos és célszerű, ahol az építés helyszínén, vagy annak közelében kitermelhető az építéshez szükséges, megfelelő minőségű agyag.

A magyar népi építészet jellemző anyaga főleg családi ház építéshez a vályog. Kő vagy fa építőanyag előállítása és szállítása is sokkal nagyobb energiát igényelt volna már egy családi ház építéséhez is, azon kívűl a vályog alapanyaga szinte mindenhol rendelkezésre állt. Vályogház tervezés során elsősorban a későbbi karbantartás, felújítás, esetleg bővítés átgondolása jelentik a fő feladatkört. Tetőszerkezet és hélyazat tekintetében szintén a hagyományos megoldások  választása illik a vályogból épült családi ház tervezés szempontjaihoz. Födémnek a gerendafödém, deszkafödém, sárlécfödém és még számtalan hagyományos, népi építészeti megoldás tervezése megfelelő lehet. Az ilyen családi ház födémének hézagoláshoz, vagy akár a teljes felületen használhatunk könnyűvályogot, utóbbi esetben ez jelentősen növeli a hőszigetelést. A födém akár alulról is vakolható vályoggal.

A vályog családi ház típusai földrajzilag és technológiailag:

A rakott falas családi ház, más néven fecske falú családi ház az úgy nevezett homogén falú házak csoportjába tartozik. Az agyagos sarat az építkezés helyszínén "gyúrták" taposva, esetleg állatokkal megjáratva. e közben keverték közé a pelyvát, töreket, vagy egyéb szerves anyagot a családi ház építéséhez. A falat fa, kő-esetleg tégla alapra építették. Egyik réteget a másikhoz hozzácsapva, rétegenként építették a családi házat, így az anyag megfelelően tömörödött. A falat egyenletes sebességgel kellett rakni, nehogy időközben kiszáradjon. A technológiából kifolyólag az így épült falak szélesebbek a vályogtégla falnál,é s felszínük egyenetlen, amit utólag ásóval faragtak simára, ahogy a ház ajtaját és ablakait is utólag vágták a falba.

A vertfalú családi ház abban különbözik a fecskefalú háztól, hogy a lábazatra illetve fölé zsaluzatot szerkesztettek, amibe az agyag került. Ezt az agyagot a behelyezés után meg is döngölték. Szintén kellő odafigyeléssel, folyamatosan, egyenletes sebességgel kellett építeni a családi ház falát, vigyázva, hogy nehogy túlszáradjon, és óvni kellett a megázástól is. A nyílászárók helyét szintén utólag kellett a falba vágni.

A vertfal és vályogtégla fal közti átmenetet hívják csömpölyeg vagy gömbölyeg falnak. A lábazatra nagyjából gömb formájú, kb. 30 cm átmérőjű vályogot hordtak föl. Ezeket faverőkkel tömörítették egymáshoz, így a formájuk a helyszínen ellaposodott. A masszív szerkezetű nyílászárókat itt nem utólag, hanem a ház falazásakor tették a végleges helyükre. A csömpölyegfal szerkezetű családi ház felszínét szintén utólag faragták egyenesre, simára.

A vályogtégla falú családi ház építésnél az agyagot téglaformába öntik. A téglákat kiszárítják, majd hasonlóképpen használják fel mint a hagyományos téglát. Kötőanyagnak szintén agyagot használnak hígabb formában. A nyílászárókat helyét általában falazáskor kilécezik. Az elkészült falat 2-3 rétegben vakolják előbb durvább, majd hígabb pelyvás agyaggal, így a családi ház felülete teljesen sima lehet. Száradás után több, általában három rétegben meszelik.

A paticsfal alapvetően abban különbözik az eddigi családi ház szerkezetektől, hogy itt külön tartószerkezet készül fából, az agyag csak kitöltő anyag, terhet nem hord. Először az oszlopokat rakják le a ház sarkaira, illetve a falak végpontjaira, melyekre kerülnek a gerendák, melyek a családi ház tetejének súlyát hordják. Az oszlopok közét eztán egyenletesen kikarózzák, a karókat vesszőkkel összefonják, majd az így kapott táblákat sárral mindkét oldalról betapasztják.

Speciális vályog építészet tervezés során jutottak a könnyűvályog családi ház technológia kifejlesztésére, ahol a vályogtégla hőszigetelése még nagyobb. A könnyűvályog összetételében abban különbözik a másiktól, hogy kevesebb benne az agyag, és több benne a szalma, a törek. Mivel így teherbíró képessége kevesebb, ezért csak kitöltő elemként lehet alkalmazni a családi ház falszerkezetében, külön teherhordó szerkezet építésével (általában fa szerkezet). A könnyűvályog akár a hagyományos vályog, helyben gyártott építőanyag. Hőszigetelési tulajdonságai annyira jók, hogy egy ilyen szerkezetű családi ház még a legszigorúbb elvárásoknak is megfelel további szigetelés nélkül. Ezért a tervezés során ismét kezdik felfedezni ezt az ökologikus anyagot akár passzív családi házak építéséhez is. (Pl. egy 45-50 cm vastag  két oldalon vakolt könnyűvályog fal k (U) értéke kb. 0,3) A vakoláshoz itt is hagyományosan pelyvás agyagot használtak két-három rétegben: előbb durvábbat, majd a végén a hígabb simítóréteget. Új építésű családi házaknál általában mészhabarcs tervezése ajánlott, de kaphatók zsákolt vályogvakolatok is, melyeket gépi felszórásra is alkalmasak. Cement tartalmú vakolat használata nem ajánlott! A festés hagyományos anyaga a mész, mely több, általában három rétegben kerül fel. Enyvtartalmú festék használata szintén nem szerencsés.