Vályogház tervezés

A vályog nem más, mint agyagos földbe kevert szerves anyag általában növényi eredetű, nád, szalma, törek, pelyva. Ebből az anyagból épített családi ház is rendkívűl tartós tud maradni. Az egyik legrégibb ma is álló vályogépület egy 30 m magas minaret, mely 1500 körül épült. Különböző technológiákkal épültek vályogházak, de a legújabb szabályozások szerint ma Magyarországon csak a vályogtéglával épülhet jelenleg vályog családi ház. Építése ott gazdaságos és célszerű, ahol az építés helyszínén, vagy annak közelében kitermelhető az építéshez szükséges, megfelelő minőségű agyag.

A magyar népi építészet jellemző anyaga főleg családi ház építéshez a vályog. Kő vagy fa építőanyag előállítása és szállítása is sokkal nagyobb energiát igényelt volna már egy családi ház építéséhez is, azon kívűl a vályog alapanyaga szinte mindenhol rendelkezésre állt. Vályogház tervezés során elsősorban a későbbi karbantartás, felújítás, esetleg bővítés átgondolása jelentik a fő feladatkört. Tetőszerkezet és hélyazat tekintetében szintén a hagyományos megoldások  választása illik a vályogból épült családi ház tervezés szempontjaihoz. Födémnek a gerendafödém, deszkafödém, sárlécfödém és még számtalan hagyományos, népi építészeti megoldás tervezése megfelelő lehet. Az ilyen családi ház födémének hézagoláshoz, vagy akár a teljes felületen használhatunk könnyűvályogot, utóbbi esetben ez jelentősen növeli a hőszigetelést. A födém akár alulról is vakolható vályoggal.

A vályog családi ház típusai földrajzilag és technológiailag:

A rakott falas családi ház, más néven fecske falú családi ház az úgy nevezett homogén falú házak csoportjába tartozik. Az agyagos sarat az építkezés helyszínén "gyúrták" taposva, esetleg állatokkal megjáratva. e közben keverték közé a pelyvát, töreket, vagy egyéb szerves anyagot a családi ház építéséhez. A falat fa, kő-esetleg tégla alapra építették. Egyik réteget a másikhoz hozzácsapva, rétegenként építették a családi házat, így az anyag megfelelően tömörödött. A falat egyenletes sebességgel kellett rakni, nehogy időközben kiszáradjon. A technológiából kifolyólag az így épült falak szélesebbek a vályogtégla falnál,é s felszínük egyenetlen, amit utólag ásóval faragtak simára, ahogy a ház ajtaját és ablakait is utólag vágták a falba.

A vertfalú családi ház abban különbözik a fecskefalú háztól, hogy a lábazatra illetve fölé zsaluzatot szerkesztettek, amibe az agyag került. Ezt az agyagot a behelyezés után meg is döngölték. Szintén kellő odafigyeléssel, folyamatosan, egyenletes sebességgel kellett építeni a családi ház falát, vigyázva, hogy nehogy túlszáradjon, és óvni kellett a megázástól is. A nyílászárók helyét szintén utólag kellett a falba vágni.

A vertfal és vályogtégla fal közti átmenetet hívják csömpölyeg vagy gömbölyeg falnak. A lábazatra nagyjából gömb formájú, kb. 30 cm átmérőjű vályogot hordtak föl. Ezeket faverőkkel tömörítették egymáshoz, így a formájuk a helyszínen ellaposodott. A masszív szerkezetű nyílászárókat itt nem utólag, hanem a ház falazásakor tették a végleges helyükre. A csömpölyegfal szerkezetű családi ház felszínét szintén utólag faragták egyenesre, simára.

A vályogtégla falú családi ház építésnél az agyagot téglaformába öntik. A téglákat kiszárítják, majd hasonlóképpen használják fel mint a hagyományos téglát. Kötőanyagnak szintén agyagot használnak hígabb formában. A nyílászárókat helyét általában falazáskor kilécezik. Az elkészült falat 2-3 rétegben vakolják előbb durvább, majd hígabb pelyvás agyaggal, így a családi ház felülete teljesen sima lehet. Száradás után több, általában három rétegben meszelik.

A paticsfal alapvetően abban különbözik az eddigi családi ház szerkezetektől, hogy itt külön tartószerkezet készül fából, az agyag csak kitöltő anyag, terhet nem hord. Először az oszlopokat rakják le a ház sarkaira, illetve a falak végpontjaira, melyekre kerülnek a gerendák, melyek a családi ház tetejének súlyát hordják. Az oszlopok közét eztán egyenletesen kikarózzák, a karókat vesszőkkel összefonják, majd az így kapott táblákat sárral mindkét oldalról betapasztják.

Speciális vályog építészet tervezés során jutottak a könnyűvályog családi ház technológia kifejlesztésére, ahol a vályogtégla hőszigetelése még nagyobb. A könnyűvályog összetételében abban különbözik a másiktól, hogy kevesebb benne az agyag, és több benne a szalma, a törek. Mivel így teherbíró képessége kevesebb, ezért csak kitöltő elemként lehet alkalmazni a családi ház falszerkezetében, külön teherhordó szerkezet építésével (általában fa szerkezet). A könnyűvályog akár a hagyományos vályog, helyben gyártott építőanyag. Hőszigetelési tulajdonságai annyira jók, hogy egy ilyen szerkezetű családi ház még a legszigorúbb elvárásoknak is megfelel további szigetelés nélkül. Ezért a tervezés során ismét kezdik felfedezni ezt az ökologikus anyagot akár passzív családi házak építéséhez is. (Pl. egy 45-50 cm vastag  két oldalon vakolt könnyűvályog fal k (U) értéke kb. 0,3) A vakoláshoz itt is hagyományosan pelyvás agyagot használtak két-három rétegben: előbb durvábbat, majd a végén a hígabb simítóréteget. Új építésű családi házaknál általában mészhabarcs tervezése ajánlott, de kaphatók zsákolt vályogvakolatok is, melyeket gépi felszórásra is alkalmasak. Cement tartalmú vakolat használata nem ajánlott! A festés hagyományos anyaga a mész, mely több, általában három rétegben kerül fel. Enyvtartalmú festék használata szintén nem szerencsés.

Öko –családi ház; Zöld –családi ház tervezés

Domb- családi ház

A domház tervezés technológiája még nem igazán elterjed Magyarországon, azonban már több tucat hasonló családi ház terv készült. A föld fedésű családi ház tervezés ugyan azért szimpatikus az embereknek, amiért jó néhány öko- gondolkodású tervező építésznek, akik vallják,  hogy a környezetből, ha lehet, ne vegyünk el semmit, vagy ha mégis, csak a lehető legkevesebbet, és amit lehet adjunk is vissza, természetesen egy családi ház vonatkozásában is!

A dombház felépítményén nincs hagyományos tető, lényegében boltívekből és kupolákból áll az épület tervezése, amit különböző vastagságú ültető közeg borít, meghatározva azt hogy milyen zöldtető illetve növényzet kerül a családi ház tetejére. Ez a fajta családi ház kis idő elteltével teljesen beleolvad a környezetébe anélkül hogy ez a dombház szerkezetét bármiben is károsítaná, sőt! Azon kívűl hogy a zöld tervezés környezetbarát családi ház építést eredményez, a zöldtető védi a dombház felületeit, szerkezeteit, szigeteléseit a különböző mechanikai és kémiai sérülésektől is, ráadásul a karbantartási és fenntartási költségek is rendkívül alacsonyak ilyen családi ház tervezés esetében.

A ház jó hőszigetelése miatt alacsonyabb a hűtésre és fűtésre költendő összeg. A felújításra szánt összeg sem eget verő egy ilyen családi háznál, mivel nemigen akad felújítani való. A homlokzatot sem kell vakolni, a cserepeket sem kell újra rakni.

Szalma családi ház terv

Az ökologikus családi ház tervezés más típusát képviselik a szalmabála házak. A szalmabála vagy szalma családi ház leginkább a könnyűszarkezetes házakkal és könnyűvályog családi ház szerkezettel állnak rokonságban. Rendkívül környezetbarát ház, ugyanakkor a dombházaknál is ritkább, és elkészítésükhöz nagy szakértelem és körültekintő tervezés kell. Ezért már előre gyártott technológiák is léteznek ezekhez a családi ház típusokhoz, ahol a szalmabála elemeket fa keretek közé szerelik be gyárilag, a helyszínen összerakva pedig agyag vagy mészvakolattal látják el kívülről, így teljesen időjárás és tűzálló családi ház épülhet.

Általában a szalmabála családi ház alapját egy könnyűszerkezetes fa vázszerkezet adja, a kiskocka szalmabálák biztosítják a vázszerkezet kitöltését, és legfőképpen a hőszigetelését. Egy ilyen családi ház, pontos tervezés eredményeként a passzívház követelményeknek is könnyen megfelel, így a fűtésköltségre nem kell túlzott gondot fordítani. Tervezés során elsődleges, hogy egészségre ártalmatlan anyagokból készűl, a falak jól lélegeznek, azonban a panelek légtömörek, és ellenállóak. Kívülről a vályog anyagú családi ház formájára hasonlítanak legjobban.

 

Bio-szolár családi ház tervezés a napenergia passzív és aktív hasznosításának módjait használja, miközben a környezetkímélőbb, fenntarthatóbb életmód tervezés módjaira is rávezet.

A Bio-Szolár családi ház tervezés alapja, hogy gazdaságos, környezetbarát anyagokból épül, ahol a házak között a területeket, utakat, parkolót sem burkolják le betonnal, aszfalttal. A szabadon maradt területek szinte egybefolynak a családi ház sokszor földdel borított, fűvel benőtt tetőfelületeivel. A környezet gyümölcsei, növényei védelmet, és élelmet nyújtanak a madaraknak, a vadvilágnak, esővíz gyűjtéséből létrejött tavacska pedig a vízi élővilágnak. A tervezés fontos szempontja, hogy az esővizet hasznosítják, pl. WC-k öblítésére is, majd a szennyvizet egy természetes tisztítórendszeren keresztül tisztítják meg.

Bio-szolár családi ház működésekor napelemek, és napkollektorok is segítik a napenergia maximális hasznosítását. A napelem-táblák követik a Nap mozgását, és magasságát. Ha felhők takarják a Napot, a panelek vízszintes helyzetbe kerülnek, mert ebben az esetben így tudják begyűjteni a legtöbb szórt sugárzást.
A Bio-Szolár családi ház tervezés alapvető szempontja, hogy az egészséges és környezettudatos életmód lemondások nélkül megvalósítható. A családi ház megfelelő tervezés mellett kizárólag természetes építőanyagokból épül fel, amelyek előállítása a lehető legkevesebb energiaráfordítással történik, így a szerkezet nem csak jó, hanem a hagyományos épületszerkezeteknél jóval kedvezőbb áron megépíthető.

A Bio-Szolár családi házak kellően hőszigeteltek, olyan módon, hogy a páravándorlás, páraszellőzés is megvalósul a falakon keresztül, anélkül, hogy a pára a szerkezetben lecsapódna, és károkat okozna, sok „passzívház”-nak mondott rendszerrel ellentétben. Bio-Szolár családi ház tervezése esetén nincs ’műanyag zacskóba’ (párazáró réteg) csomagolva az életterünk, a szerkezetek minősége nem romlik a páralecsapódástól, illetve nem kell azt mesterséges és költséges szellőztetőrendszer kiépítésével megakadályozni.

Az alacsony energiaigényű Bio-Szolár családi ház tervezés lényege a kétrétegű falszerkezetben és az ehhez szervesen kapcsolódó télikertben rejlik. A kétrétegű falszerkezet belső magja maga a ház tartó vázszerkezete, és a vázszerkezet közötti cellulóz hőszigetelés, amely újrahasznosított papírból készül. A külső - szintén hőszigetelésből és tetszőleges burkolatból álló - réteget egy légrés választja el a belsőtől.
A bio-szolár családi ház tervezés alapja; hogy a zöld szigetként is működő, állandóan szellőző télikert biztosítja a házban a friss levegőt, amely a napsugárzás hatására felmelegszik. A meleg levegő bejut a falszerkezetben található légrésbe. A falazat belső síkján nincsen párazáró fólia, így a felesleges pára a belső térből távozni tud. A légrésben cirkuláló, a kültérinél jóval melegebb levegő még télen is biztosítja, hogy a pára ne érje el a harmatponti hőmérsékletet a cellulóz hőszigetelésben, így az nem jelenik meg nedvességként.

A pára áthalad a hőszigetelésen, a légrésbe lépve pedig az itt áramló levegő eltávolítja, mielőtt a külső, hidegebb rétegben lecsapódna. Ezáltal a rendszer által megvalósulhat a családi ház szabad, természetes légzése mesterséges szellőztetőrendszer kiépítése nélkül, a páratartalom mindig 50 % alatt marad, nincsen szükség fóliára, nem lesz penészképződés, ugyanakkor a ház mégis tökéletesen hőszigetelt.
A bio-szolár családi ház fűtési rendszer és használati meleg víz előállítás tervezés során a tervező a legegyszerűbb, és leggazdaságosabb rendszer kialakítására törekszik. Az épület fűtési energiaigénye a 20 cm vastag cellulóz hőszigetelésnek köszönhetően rendkívül alacsony, mindössze 20-25 kWh/m²év. Az ilyen családi ház lényege, hogy ezt a csekély fűtési- és használati meleg víz hőigényt minél nagyobb mértékben passzív napenergia-hasznosítással fedezi. Ebben segít a télikert, részben pedig a padlástérben elhelyezett napkollektor. A bio-szolár családi ház fűtése elsősorban a télikertben felmelegedett, légrésekben keringő meleg levegő által valósul meg. Ha éppen nem süt a nap, és ebből a levegőből nem tudunk elég hőt kinyerni, akkor a napkollektorokkal korábban összegyűjtött, és tárolt hővel beindul a falfűtés. Ha kifogy a napenergiával felfűtött meleg víz, illetve ha már nem éri el a kívánt hőmérsékletet, csak akkor kell üzembe helyezni a kazánt. Tapasztalatok szerint mindössze évi 2-3 m³ fa elegendő a legnagyobb hidegek átvészelésére megfelelő bio-szolár családi ház tervezés esetén.

A bio-szolár családi ház tervezés fontos része a télikert nyári árnyékolása is. Emellett szellőztetéssel kiválóan csökkenthető a nyári túlmelegedés. A zöldtető kialakítása a talaj hőtároló képességének köszönhetően szintén kedvezően hat az épület hőterhelésének csillapítására. Jelentősen javítja a tető hőszigetelő képességét, nyári hűtő hatása pedig a növényzet párologtatása révén még fokozódik.

A bio-szolár családi ház tervezés során a tömegformálás és a homlokzatok kialakításában is teljesen szabad kezet kap a tervező. A vakolt homlokzat éppúgy megoldható, mint a fával, kővel vagy akár téglával burkolt változat. A lehetséges megoldások közül talán a legjobb választás a téglaburkolat, a hatásos nyári hőcsillapítás érdekében, valamint a zöldtető, vastag ültetőközeg alkalmazásával.